Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)
16. Helynevek Gyula községből, Békés megyéből
Kupfer hervor gegeben und verlegt von Jacob Sandrart Kupferstecher und Kunsthändler in Nürnberg 1684. a 86-ik lap alávont czimjében ez áll: „Donau in Hungarn Hyula" alább pedig ez: „An den unter Körösch, wo dieselbe in die See Zarkad fället Hgt die Festung Gyula oder Jula." A' „Donau-Stromb" 177-ik lapján ez olvasható: »Giula ist ein Türkischen Grentzhaus, an den Fluss Chrysio oder Keres." 112 Mindkét munkában a gyulai vár réznyomatu rajza látható. Júlia-maik nevezi „Horatius Tursellinus romanus Histor. Epitom. Ulrajecti(?) MDCCX" a 398-ik lapon „Itaque Julia, urbs Hungáriáé nobilis ab hoste capta est." Hasonlóul „Curiosa et selectiora variarum scientiarum Miscellanea auctore Martino Szentiványi Soc.Jesu. Sacerdote Anno MDCCXLV Casoivice" a' 44-ik lapon: Fejér Köres, sive Albus et Juliam regit. 113 De hiteles oklevelekben is fordul elő más elnevezés, így például az 1516-ik évben az Orodi, az 1549-ik évben pedig a pozsonyi káptalanok által a' gyulai Gaál család részére kiadott hiteles oklevelekben „Giola"-nak neveztetik. 114 Végre Jelenleg is a' helyben és vidéken lakó németek által Julá-nak, az oláhok által pedig Zsulának mondatik. Ezen különbféle elnevezés következménye az, hogy e' város nevét némelyek Julia deák névtől, a'mennyiben itt hajdan a' történelem a' kiásott pénzek, hamvvedrek s.a.t. tanúsága szerint római gyarmat volt; mások ellenben Gyula, Gila magyar vezértől származtatják. 4. A fentebb előadottakból kitűnik, hogy e hely már a' Hunok idejében históriai nevezetességű hely volt. 115 Ugy látszik, hogy már a 10-ik és 11-ik században erős várral birt, mely 1241-ik évben a' tatárok által megrongáltatott, I. Ferdinánd által 1554-ben megigazittatott, 1560-ban Kerecsényi László kapitány által megerősittetett, azonban már 1566-ban török kézre kerülvén, 1695-ig a törökök birtokában maradt. 116 A' város keleti szélén van e' várnak 7 őlnyi magas bástyával körülvett 264. lap négyszögletes még most is lakható maradványa, mely az 1848-ik évig jus gladiummal 117 biró uradalom által tömlöczül használtatott. 5. A lakosok magyarok, oláhok és németek. A' magyarok a' honfoglalás idejében e' vidéken megtelepedett magyarok utódai, a' kik e' várnak a' törökök által tett elfoglalásakor részint elpusztultak, részint pedig a' szomszéd helységek és városokban menekültek. A' várnak visszavétele után a' 17-ik század elején a' még akkor létezett Gerla helységből, Kecskemét tájáról és a' Szilágyságból ide visszaköltözött magyar családok magyar ajkú és 53
