Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)
16. Helynevek Gyula községből, Békés megyéből
f) Lellyebb a' Közép örvény g) ismét a' Holtkörözs örvény h) Széles örvény, az Egei zug tekerületen. i) Torzsás örvény, a' Tengeris vagy Torzsás zug elején, k) Szilvás örvény - ugyanott lellyebb, név eredete nem tudatik. 1) Lukas szirt - 's örvény, az előbbivel átellenben, m) Nagy örvény, a' német zug elején, mint legnagyobb 's legmélyebb - neveztetett igy. n) Határ örvény az Endrödi határ közelében. 111 Kelt Gyomán Május 31-én 1864. (P. H.) Gyoma Város Elölj árói Kruchio József biró Kis Bálint albiró Csörgei Lajos jegyző Csapó Mihály esküdt 263. lap 16. HELYNEVEK GYULA KÖZSÉGÉBŐL, BÉKÉS MEGYÉBŐL 1. Gyula mezőváros, Békésmegye székhelye; az 1858-ik évi május l-ig a' fehér Körös e' városon folyt keresztül, azonban a' várostól kelet felé fél órányi távolságra az 1857-ik évben ásatott és az 1858-ik év május 1-én megnyitott csatorna miatt jelenleg a' város eleven folyó vizzel nem bir. 2. É városnak az országszerte ismert „Gyula" néven kivül más neve nincs; azonban, hogy Veszprém megyében kebelezett hasonnevű puszta; Baranya és Ugocsa vármegyében kebelezett ugyan ily nevű falvaktól megkülönböztessék, igen helyesen ma már Békés-Gyulának kezdik némelyek irni. 3. A hely, hol jelenleg Gyula városa fekszik, már Hunok idejében Gyulamerőnek hivatott (Deserici cm. 228. lap) A' török uralom idejében (1566-1695) Vég-Gyulának neveztetett, mint a' törökök által a' magyarok ellen birt véghatárvár. E' város hajdan különféle képpen Íratott, igy például Der vermehrte Donau-Strand-ban beschreiben durch Sigmund von Birken, C.Com.Pal. etc.etc.etc. Neben L Figuren der vornehmsten Stadt und Festungen in 52
