Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

3. Bánfalva község

3. BANFALVA KOZSEG 229. lap Fekszik Békés megye, orosházi járás, Szenttornya pusztai földterületen; Csongrád megyével határos.

16 A községnek mostani neve Bánfalva, régebbi neve Bánom-falu vagy csak Bánom (p.l. hol voltál: Bánomban) - Ezen elnevezés alkalmasint onnét ragadt rá, hogy többnyire megbánta az, a ki bele jött, - miután itt háztelkeken kivül semmi mivelés alatti földek a községi lakosság kezében nincsenek.

17 Mint örök-szerződéses falu 1827-ben telepíttetett Báró Rudnyánszky Sándor által. Eleve csak 40 házból állott egy kis legelővel, de később a legelői illetőség is házhelyeknek osztatott ki, azonkivül a földes ur ismét osztott olyanokat allodiális földén, ugy hogy most 486 ház 600 család s 2000 lélekből áll, talpalatnyi szántó- vagy legelő föld nélkül; csak néhánynak van egy vagy fél hold szőllőcskéje. A község határa csak a falu széléig terjed. Éjszakról öveztetik a csongrád megyei királysági és a békés megyei szénási pusztáktol; nyugot felöl szinte a csongrád megyei újvárosi pusztától, többi részén szenttornyai puszta nyúlik melyben maga a község is foglaltatik. Ez előtt a környék uradalmai mint szántó vető embereknek a bánfalviaknak nagy hasznokat vették minden mezei munkáknál; de most az uradalmak természetesen mindent magok erejével s gépekkel dolgoztatnak, s igy a bánfalviaknak közéleten semmi keresetük nincs; s többé nem is lesz, s igy nem sokára egészen tönkre kell menniök — vagy más hová vándorolni - ha csak a kormány valamikép nem gondoskodik rólok. Földet nem szerezhetnek, mert pénzük nincs, s nem is igen van a környéken eladó föld, s ha volna is, kölcsönpénzt a megvehetendő birtokra - mellék biztositék hiánya miatt nem kaphatnak. E folyó 1863—64-ik évi ínséges időben valamennyi 2000 lélek csupán csak könyöradományból tengette magát. Csudálatos egy község - páratlan nyomorult helyzetű. Ismerünk ugyan Magyarországban több örökbér-szerződéses községet; de talpalatnyi földbirtok nélkülit nem. Lakosai többnyire a közeli Orosháza községből származtak, s ezek, valamint Szentes, Vásárhely s messzebb helyekről ide vetődöttek magyarok - a Szarvasról származó egynehány pedig tót ajkú - ámbár fiaik már csak magyarul tudnak. Vallásra nézve a legnagyobb rész evangelica vallású, kisebb rész rom. 230. lap catholicus s vagy 20 család református. 19