Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)
Jegyzetek
199. Viszont annál fontosabb adatokat közöl az elpusztított vár és a benne levő épületek maradványairól. Markowitz idézett munkája elveszett, részleteket közölt belőle Haan 1870, 286-299. 200. A munka IV. kötetének címe: Békés-Csanád, Csongrád és Honth vármegyék leírása. Pest, 1855. 201. 1435: Halaztelegh, 1446: Halaztelek. Határneve 1489: Zyman halastó (MRT IV/2. 8/57. lelőhely). 202. 1138: Geysce, 1403: Decbe. Valóban semmi köze az erdélyi Déshez, azonban a környék egyik legnagyobb kiterjedésű faluja volt (MRT IV/2. 7/3. lelőhely). 203. 1456: Chabagyde, 1463: Chabachyde. Tartozéka volt 1497: Theglasalyareth, 1512: Teghlastbelek, továbbá Berektbelek, Fazokastbelek, Kerekeghazthelek, Pythwarosthelek (MRT IV/2. 2/1. lelőhely). 204. 1457: Kakazeg, 1461: Kaka, 1512: Kaaka (MRT IV/2. 8/190. lelőhely). 205. Bánréve ma Mezőtúrhoz tartozik. Nevét a 15. században Maróthy János macsói bán által létesített átkelőhelytől kapta. 206. Semmi köze sincs a kunokhoz, eredetileg is Kondoros volt. Vö. 59. jegyzet. 207. A kunhalmokról lásd az előszóban írottakat. A Strázsahalom neve valószínűleg török kori eredetű, és a régészeti adatok alapján a szarvasi vár egyik előretolt őrtornya, megfigyelőhelye lehetett itt (MRT IV/2. 8/21. lelőhely. 208. Középkori falu volt a területén: 1221: Hegy, 1418: Kethegyes, 1458: Erdengeshegyes, 1518: Erdegbews alio nomine Cbakobegyesse (MRT IV/2. 6/42. lelőhely). 209. E dűlők egy részéből alakult Örménykút (1952), majd abból Kardos (1961) ö.t.k. vált ki. Szarvas egyéb régi határnevei: 1655: Kovach Laponyak (Haan 1870, 244.). A Körösön túli részt 1736-ban Szarvas elejének vagy Mucbari teleknek is nevezték (P 418. Fase. H. No. 5.)Décs és Túr határa 1767-ben: Zöld-halom, Gyilkos fok, Határ ér, Nagy állás, Leskehalom, Ludas itató, Rózsás Laponyag, Kügyfok, Nyár zug, Maráz halom, Károly ér, Simái zug, kenderáztató, Kápolna hely vagy Köves halom (Maráz falu helye), Bodzás domb, Farkas halom, Ludas örvény. (P418. 69. cs. 3.) 210. 1329: aqua Nogsaar (Györffy 1963, 493.); 1480: aqua Naghsaar alio nomine Sar Rethe (Csánki 1890, 645.). 211. Anonymus Krónikájáról van szó, mely 1200 körül keletkezett (Györffy 1963, 513.). A mai belterület délkeleti részén, a református templom helyén állt a névadó halom. 1067: Scegholm, 1221: Sceguholm, 1222: Zigholm, 1319: Zugholm, 1332-37: Zegbalm. 1370-ben már három, egysoros, árokkal ellátott utcája volt (MRT IV/1. 11/103. lelőhely). 212. Helyesen: Compendiaria descriptio fundationis ac vicissitudinum episcopatus et capituli M.-Varadinensis. Magno-Varadini 1806. Szerzője Keresztury József Alajos. A pápai tizedjegyzékek egy kiadásáról van szó. Vö. Györffy 1963, 513. 213. Budai Ferenc: Magyarország polgári históriájára való lexicon I— III. Nagyvárad 1804-1805. 214. A falu középkori történetére lásd még Karácsonyi 1896. II. 291-299. Azóntányér sorsáról nem tudunk semmit. A falu határában azonosított középkori települések: Balkány, a 14—15. században Csépány határának déli részén alakult. 1657-ben felsorolt földrajzi nevei közül a Földhidvágás, Szilas, Kisaklos, Hölyes vágás, Mátyás sziget fennmaradtak (MRT IV/1. 11/131. lelőhely). Csépány: 1332-37: Chepani. A falu határának északi részén, a belső telek nevű határrészen (MRT IV/1. 11/45. lelőhely). Kernye a Kistulakörös Réda nevű területen (MRT IV/1. 11/113. lelőhely). Torda: MRT IV/1. 11/185., 187. lelőhelyek. Határnevei 1330 körül: Balwanusholma, pratum Tordasara, stagnum Ehneseer, locusHehnestu, Hehnus, Nyumud. Fás Körösladány határába esett: MRT IV/1., lásd 143. jegyzet. 122
