Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

Jegyzetek

98. Szirmay, Antonius: Hungária in parabolis, sive commentarii in adagia, et dicteria hungarorum, historico-iocose conscripti. Edidit Martinus Georgius Kovachich, Budae 1804. Az etimológiák minden tudományos alapot nélkülöznek, Gyarmat neve a honfoglalás kori törzsnévből származik. Vö. 97. jegyzet és Kiss 1978, 228. 99. Bucsa tartozékai voltak 1412: Keszegestó, Szőlőssziget és Apavára (Haan 1870, 38.); 1487: Vészsziget, Torsalapossa, Keszegestó, Hegedüshat sziget, Csupa Réth, stagnum Apavara, Musthalma, Tövisesér, aqua Kuner (Haan 1870, 103-104.) 100. Füzesgyarmat határából ismert középkori helynevek: 1329: Nemus Zylbukur, aqua Nogsaar, aquaEer, monticülum holm,pratum Musthun (Györffy 1963, 507.) Lásd még a későbbi adatokat és neveket betűhív közléssel: Karácsonyi 1896. IL, 116, 188-189 MRT IV/l. 5/57. lelőhelynél, és e munka 96. jegyzetében. 101. 1332: Gama, 1338: Gyuma alakban fordul elő (Györffy 1963, 507.) Korábbi említéseit nem ismerjük, így az 1200-as évekből sem. A középkori település a mai környékén lehetett (MRT IV/2. 4/300. lelőhely). Ismert határnevei: 1413: Saroser (Dl 63 117); U25:Miklosstelke, Ewseshalom, Tewissesstelek, Aranassass, Zerewhel, Kettoshalom, Keselloshalom (Dl 63 179). A16-19. századi helynevek megtalálhatók Csipes Antal: Gyoma története a honfoglalástól a török kiűzéséig és Hévvizi Sándor: Gyoma földrajzi nevei c. tanulmányokban: Gyomai tanulmányok. Szerkesztette: Szabó Ferenc. Gyoma, 1977., 19-36. és 421-484. 102. A jelzett területen egy Árpád-kori egyházas falu nyomai találhatók a felszínen. A település feltételesen azonosítható az oklevelekben: 1412: Mykolaka, 1421: Miklóslaka, 1425: Miklosstelke, 1496: Mykloslaka néven említett településsel. Csehek Gyomán való letelepedéséről nem tudunk, ez a hagyomány ismeretlen eredetű ezen a vidéken (MRT IV/2 4/236. lelőhely). 103. Nehezen hihető, hogy a népi emlékezet a tatárjárás koráig visszanyúlna. Nyilvánvaló, hogy a török kori bujdosásokról van szó. Ege falu egyébként valóban ezen a területen volt. 13 38: Possessio Egee (Györffy 1963, 505.); 1435-ben keleti, Félhalom felé eső határa a Felhalom, Zowantho, Sebes-ér mentén húzódott (Dl 74 589). 1466-ban pedig a Keselyűs-halom, a Gyomáról Fábiánvárán át Békésre vezető út, az Ásott halom, Péterhalom és Félhalom tűnik fel. (Haan 1870, 72-76.) A helynevek közül a Keselyűs halom a Félhalom és az Iván-fok (Jovánfok, Zovatho) ma is él. A 16. század elején a Ludasfenék nevű terület miatt támadt per Ege és Körösladány között. (Dl 74 629, 74 650) MRT IV/2. 4/144-145. lelőhelyek, valamint lásd a 101. jegyzetben említett, Gyoma történetét és földrajzi neveit tárgyaló munkákat. 104. Ezen a területen ma ilyen helyneveket nem ismerünk, így nem tudni pontosan, melyik faluról van szó. Lehetséges, hogy Póhalom, lásd alább, 109. jegyzet. 105. A Dévaványa határába eső középkori Varsányegyháza település nevétől ered. Vö. 71. jegyzet. 106. A helynév erősen elváltoztatott formában a középkori Tölgy falu emlékét őrzi. 1418: Tewlgb(Dl 10 711); 1479: Thewlgh (Dl 36 421); 1736: Tőgye (Veress 1938, 478.); 1776: Kőttyfoka (P 418 Fase. E. No. 50.); 1822: Kügy, Hölgy ér (Huszár 1822, 29). MRT IV/2. 3/21. lelőhely, Endrődtől nyugatra. 107. Ahhoz egy kicsit túl messze van, hogy Ege temetője lehessen. A halom környékén egy kisebb, már az Árpád-kor végén elpusztult település és annak templom körüli temetője található. MRT IV/2. 4/261. lelőhely. 108. A név középkori eredetű. 1412: predium Ewsed (D\ 63 117); 1421: Eused (Haan-Zsilinszky 1877, 36-38.); 1425: Ewseshalom (D\ 63 179); 1473: Wm/(Haan-Zsilinszky 1877,89.); 1496: Used (Haan-Zsilinszky 1877, 115.) 109. Helyesebben Póhalom. Neve először Anonymusnál bukkan fel Parvi Monies alakban. 114