Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

Jegyzetek

JEGYZETEK 1. A megjelent munka: Pesty Frigyes: Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben. Bp. 1888. A kéziratos anyag jelzete az Országos Széchényi Könyvtárban: Fol.

Hung. 1114. A továbbiakban egyszerűen Helynévtárnak nevezzük. 2. Haan 1870; Borovszky 1897. Ez utóbbiban a mai mezőkovácsházi járás községeinek legtöbbje található, rövid történeti összefoglalással. 3. AdamikMihályné-Molnár Ambrus: Mezoberény határának története és helynevei.: Mezoberény története II. Szerkesztette: Szabó Ferenc. Mezoberény, 1973. 119-155.; Hévvizi Sándor: Gyoma földrajzi nevei. Gyomai tanulmányok. Szerk.: Szabó Ferenc. Gyoma, 1977. 421-184. 4. Kőhegyi Mihály-Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helységnévtárában. Baja, 1973.; Gaál Attila-Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. I—

III. A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum Evkönyve II—

III. (1971-72)271-332; IV-V (1973-74) 297-339; VI-VII (1975-76) 279-360; Pastinszky Miklós-Tapolcainé Sáray Szabó Éva: Pesty Frigyes 1864. évi helynévgyűjtése Komárom megye. Tatabánya, 1977.; Pesty Frigyes Helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta: Párniczky Józsefné. Fejér megyei Történeti Évkönyv 11. (1977) 161-305.; Pesty Frigyes Helynévtárából I. Jászkunság, II. Külső-Szolnok. Közzéteszi: Bognár András. Kecskemét-Szolnok, 1978-1979; Asztalos István: Galga völgy földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos helységnévtárában. Aszód, 1976; Asztalos István: A gödöllői járás nyugati részének földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos helységnévtárában. Aszód, 1979. (Múzeumi Füzetek 8, ill. 13). 5. A földrajzi nevek szempontjából ugyanis teljesen mindegy, hogy éjszakot írunk észak, czélt cél, eskütt-et esküdt helyett stb. Ellene mondana talán az a körülmény, hogy egyes nyelvjárási sajátságokra is lehetne következtetni az egykorú helyesírásból. Azonban éppen a Körös-vidék helynévanyagáról készült lejegyzés írásmódja cáfolja ezt leginkább. A jellegzetesen hosszú magánhangzókat ejtő békési nyelvjárás csak nagyon szórványosan fedezhető fel a kéziratban, és mindig a jegyző származásától, gondosságától és műveltségétől függ. Lásd alább. 6. Mindkét publikáció (lásd 4. jegyzet) bevezetésében fontos adatok találhatók a Helynévtár kialakulására vonatkozóan. Kiderült az is, hogy a hiányzó anyagok néhány esetben fellelhetők az OSZK, az MTA és a megyék levéltáraiban. Hasonló sikeres kutatást végeztek a Tolna megyei anyag közreadói is. Erőltetettnek ítéljük viszont a Fejér megyei anyag publikálóinak azon igyekezetét, ahogyan a helyneveket a régészeti leletekkel igyekeztek összefüggésbe 107