Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

Jegyzetek

hozni. A legritkább esetben fordul elő, hogy római villák maradványai helynevekben tükröződjenek, avar temetőké pedig soha. 7. Ez a gyűjtemény azonban a saját véleményünk szerint is távol van a teljességtől, mivel az eddig publikált oklevélszövegekre és a saját szórványos gyűjtésünkre szorítkozik. 8. Ecsedy István: Ujabb adatok a tiszántúli rézkor történetéhez. BMMK 2(1973)3-38.; István Ecsedy: The people of the pit-grave kurgans in Eastern Hungary. Fontes archaeologici Hungáriáé. Bp. 1979. A kurgánok némelyike azonban származhat későbbi korokból is, mint pl. a gyomai Rigó-halom szkíta kori (lásd MRT IV/2. 4/117. lelőhely). 9. Lehetséges, hogy az említett területek helynévanyaga valahol lappang Pesty Frigyes hagyatékában, azonban ilyen irányú kutatásokat nem végezhettünk. Pótlásként bemutatjuk az 1822-ben erről a területről készült kéziratos térkép szelvényeit, melyek tudomásunk szerint a legtöbb helynevet tartalmazzák. 10. Kaszaper mint önálló puszta, Reformátuskovácsháza határához tartozott, onnan azonban nem voltak egyértelműen kimutathatók a mai Kaszaper területére eső földrajzi nevek. 11. Ezt közölte Bognár András fentebb idézett (4. jegyzet) munkájában (Külső-Szolnok 36-39.). Most azonban a teljesség kedvéért újra közöljük, annál is inkább, mert egy-két helynév olvasata a fenti kiadványban hiányos maradt. 12. Lásd all. jegyzet alatt. Öcsöd ma Szolnok megyéhez tartozik. 13. A középkorban is ez volt a neve: 1403: Kamarás (Veress 1938, 6.); 1439: Kamarás (Dl 13 367); és 1456: Camaras (Dl 37 634). Az 1397. évi oklevélben nem szerepel Kamarás. (Kiss 1978, 48.) 14. 1892: Apácza, Csanád vm. mezőkovácsházi j. 1926: Csanádapáca, Cs.-A.-T. vm. mezőkovácsházi j. 1973: Csanádapáca, ö.t.k. Békés m. orosházi j. 15. A középkorban egy hasonló, illetve azonos néven nevezett település Békés megyéhez tartozott. Karácsonyi 1896. II., 13-14.;Györffy 1965, 226.; 1456: Apaczyaeghaza(D\ 37 634); 1466: Apacziakwtha (Dl 16 298); 1520: Apaczya (Dl 38 059).Régészeti kutatás hiányában nem tudjuk, hogy a középkori település pontosan melyik falu határába esett. Nem bizonyítható az sem, hogy neve apácakolostortól vagy apácák birtokától eredne. (Borovszky 1897, 13-15.) 16. 1892: Bánfalva, Békés vm. orosházi). 1926: Gádoros, Békés vm. orosházi j. 1973: Gádoros, Békés m. orosházi j. Karácsonyi 1896. II. 25-26., 120. old. szerint „A régi Gádoros helyén áll". Valószínűleg ezért változtatták meg nevét 1902-ben. A falu környékén két középkori települést is ismerünk. (Kovalovszky 1965, 177.) 17. Más elgondolás szerint a Bánfalva név a Bán méltóságnévből eredhet, a Gádoros pedig egy épületre-feltehetően templomra-utal. (Kiss, 1978, 87., 229.) Középkori neve Gádoros volt. 1456: Gádoros (Dl 37 634) 18. A bátaie román szó verést, ütést, vadászatot stb.-t jelent, és ez a legvalószínűtlenebb magyarázat. A középkori névalakok alapján a Both Anya szóból származhat. 1276: Betama, 1340: Botbanyaeghaz, Both Anya (Györffy 1963, 848.). Nem tévesztendő össze a Baakthornya (Dl 15 862) néven ismert településsel. (Borovszky 1897, 21-23.) 19. Lásd az előző jegyzetet, valamint 1453: Batbonya (Dl 37 626); 1455: Batbonya (Dl 14 942); 1463: Bathongya (Dl 15 814); 1514: Batbonya (Dl 37 832). 20. Borovszky ezt a területet a középkorban Fűperek néven ismert birtokkal azonosítja: 1479: Fyperek, 1560: Fwperek, 1632: Fülperek, 1642: Fii Perek, és elkülöníti a tőle északra eső Kasza-Perektől, melynek tartozéka volt. (Borovszky 1897, 199-201., 257-263.) 21. Határához a középkorban még két ismert település tartozott: 1230: Anhazehund, 1446: Zyond, 1454: Zybond, és 1427: Thompaeghaz,l446: Thompa. (Borovszky 1897, 578-581., 596-597.) 108