Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

39. Helynevek Vésztő községből, Békés megyéből

régi iratokban rejtek-lessgödör, egy meglehetős terjedelmű, katlanforma egykoron vizzel telt s feneketlennek hitt vizmedencze, melytől egész a Száraz érig sáncz szerű völgyület látszik.

228 Kelt Tót Komlóson Május 9-én, 1864. Tót Komlós községe Elöljárói Karkus András Biró 317. lap 39. HELYNEVEK VÉSZTŐ KÖZSÉGBŐL, BÉKÉS MEGYÉBŐL 1. Vésztő Község fekszik Békés megye szeghalmi járásában - mely Sárréti járásnak is neveztetik. 2. Vésztő Községnek ezen az egyen kívül sem helyben, sem máshol, másféle neve nem él. 3. A mennyire az adatok terjednek, a' községnek hajdan sem volt más elnevezése. 4. Hogy Vésztő Községe a' török uralom előtt, vagy alatt, mint Község fennállott é? aról bizonyos adatok kéznél nincsenek. A' nép ajkán forgó szóhagyományból ítélve azonban - mint ez a' 6

lk pontnál alább elő forduland - azt lehet következtetni, hogy már a' török igát megelőző időkben is létezett. A' meglévő adatok szerént, a' töröknek Gyuláról lett ki veretése után, a' megyei tiszti kar csak az 1715

lk évben alakúiván meg: ugyan azon évben tartatott az egész megyére nézve községenkinti összeirás, mely összeírásban Vésztő Helység is előfordul 35 numerussal.

229 5. Az előbbi feltevésből indulva ki -, a' török iga alatt elszéledt lakosok maradékai, a' törökök kiveretése után őseik lakhelyére lassanként visszaköltöztek; mi onan következtethető, hogy a' lakosság általában mind magyar ajkú és tiszta magyar jelleggel biró, 's valamennyi helv:hitvallást követő; de a' Báró Haruckern család - mint az egész megyének 1733 évbeni imperatora - sem hozott más megyéből vagy országból ide telepitvényeseket, mint némely más Békés megyei községekbe. 6. Vésztő Község nevének eredetéről vagy értelméről irótt vagy nyomatott emlékek nem találtattak. Szóhagyomány azonban három féle is létez: 104