Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 10. (Békéscsaba, 1982)

BEVEZETÉS

ként a juhok darabszámát, de már török szavakkal, és ugyancsak törökül írták oda, ha valaki vak vagy szegény koldus volt. Néhány esetben fordult még elő, hogy a név fölé megjegyzésként a magyar „nemes" szót írták. Amint az összeíró az egyes települések lakosainak nevét ilyen módon nyilvántartásba vette, először a dzsizje adót fizetők számát jegyezte fel. Mind a dzsizje adó, mind az egyéb adók és a tizedek fizetési kötelezettségeinek az előírásait „A csanádi és a gyulai liva rajainak törvénykönyve" címen az összeírások elejére bemásolták.

46 Ebből ismerhető meg, hogy a dzsizje adót - melyet a birodalom minden nem mohamedán lakosától beszedtek - itt arra hivatkozva vezették be, hogy a csanádi és a gyulai liva rájái régi törvényük szerint a királyoknak egy-egy magyar „filori"-t szoktak fizetni. Ez az adó mindig a kincstárt illette, azt a tímár-birtokosok sohasem szedhették be. Az összeíró éppen azért a nevek felsorolása után a „hane" szó alatt csupán az adót fizetők számát tüntette fel. A „hane" szó jelentése „ház, család", de ez esetben a ház, vagyis az épület fogalmával korántsem értelmezhető,

47 amit az egyik korabeli szultáni rendelkezés szövegéből vett alábbi idézet is jól megvilágít: a temesvári vilajetbe „Erdély országból és máshonnan sok hane jött".

48 A szó tehát kétséget kizáróan nem a ház, hanem a család fogalmát jelentette, ezt a most közölt összeírások adatai is megerősítik, mert az egyes települések névsora után a „hane" alatt feljegyzett szám egyezik a név szerint felsorolt családfők számával.

49 Éppen ezért közlésünkben a „hane" szót most a család fogalmával adtuk vissza.

50 A török lakosság névsora után feljegyzett „hane" szót azonban nem fordítottuk le, mert bizonytalanok vagyunk ottani jelentésében. ' 46. Ld. szövegközlésünk elején. 47. Gyakran értelmezték ugyanis így Velics közlése alapján, például: A török mindjárt az első években, nemcsak rontott, hanem épített is. így pl. „Aradon, a szandsákság székhelyén, hol a hódítás után csak 4 ház maradt épen, 6 új házat emeltek". Ld. Márki S., Aradvármegye és Arad szabad királyi város története, Arad 1895, IL, 3. A szó jelentésének a „család" értelmezésére vonatkozóan ld. Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai, 7. 48. Ld. a temesvári beglerbégnek 1567. szept. 7-én küldött szultáni rendelkezés szövegében, Mühimme defterleri No. VII., 61. 49. Korábban, az 1550-es években ugyanis még nem mindenkinek, csak a 300 akcse (azaz 6 magyar forint) értékű ingósággal rendelkezőknek kellett dzsizje-adót fizetni. Vagyis ekkor a családfőknek a 70-7 5 %-a volt csupán dzsizje-adót fizető, majd a későbbi évtizedekben ezt az adót már minden családra kivetették, ld. erre vonatkozóan Magyarországi török adóösszeírások, 89-99. 50. A „hane" szót A budai szandzsák 1559. évi összeírása (Bp. 1977) c. munkánkban a „dzsizje-adót fizető" meghatározással adtuk vissza; a „család" fogalmát itt nem használhattuk, mert ekkor még nem volt minden családfő dzsizje-adót fizető. 19