Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 10. (Békéscsaba, 1982)
BEVEZETÉS
Pertev pasa pedig a sok huzavona aután a temesvári beglerbéggel, a tatár, a moldvai és a havasalföldi segédcsapatokkal megkezdte a gyulai vár ostromát. A szultánnak küldött jelentésében azonban már az ostrom első heteiben arról panaszkodott, hogy a moldvai seregből napról napra többen szöknek el, János Zsigmond pedig nem küldött sem katonát, sem fegyvert, mert maga is az ellenség támadásától tart. 12 Pertev pasa így csak hosszú ostrom után, augusztus végén tudta megadásra kényszeríteni a gyulai vár kitartó védőit. Gyula, majd rövidesen Szigetvár elfoglalásával teljesen megszilárdult az oszmán birodalom Magyarországon előretolt hadállása, melyet azonban mindvégig egy védelmi övezetnek tekintettek. Éppen ezért török polgári lakosok családjukkal együtt viszonylag kevesen jöttek ide letelepedni. Mindamellett az újonnan meghódított magyarországi területeket teljesen beleillesztették az oszmán birodalom közigazgatásába. A lakosság életkörülményei ezért számos tekintetben itt is ugyanolyan keretek közé szorultak, mint Anatóliában, vagy a Balkán török uralom alá került területein. Az anatóliai török parasztnak a legtöbb helyen amit a földjén megtermelt a tímár-birtokosnak tizedet kellett adni; gabonaféléből általában búzát, árpát, zabot és kölest vetettek. A tengerpartokon és egyik-másik folyó völgyében, ahol mind az éghajlati, mind a talajviszonyok kedvezőbbek voltak, rizst, gyapotot, lent, kendert, olajbogyót, mogyorót, fügét, szőlőt, narancsot és citromot termeltek. A dió vagy alma, szilva, továbbá a különféle zöldségféle (bab, lencse, hagyma, répa stb.) azonban a hegyláncoktól eltekintve, Anatólia legtöbb vidékén megtermett. A gyümölcs és a vetemény utáni tizedszedés a helyi szokásoknak megfelelően alakult ki: ahol a szőlőből bort készítettek, must tizedet, máshol, miként a veteményes- vagy gyümölcsöskertek után a terület nagysága szerint „dönüm" adót fizettek." DélkeletAnatóliában azonban megszámlálták a gyümölcsfákat, s 1 diófa után 2 akcsét, 4 fügefa után 1 akcsét és minden más gyümölcsfa 5 darabja után 2 akcsét róttak ki 14 Ezel a túlzott aprólékoskodással szemben figyelemre méltó, hogy az állatállományból csak a juhokat, méneket és a nem mohamedán lakosságnál a sertéseket adóztatták meg. Mindezek a fizetési kötelezettségek kétszeresen érintették Kelet-Anatólia 12. Pertev pasa ide vonatkozó jelentését ld. uo., E. 2359. 13. A „dönüm" területmérték, 939.3 m 2 ; eredetileg az egy nap alatt felszántott terület nagyságát jelentette. 14. A vonatkozó adatokat közölte N. Göyünc, XVI. yüzyilda Güney-Dogu Anadolu'nun ekonomik durumu (Délkelet-Anatólia gazdasági helyzete a XVI. században), in: Türldye Iktisat Tarihi Semineri, Metinler) Tartismalar, 8-10 haziran 1973, ed. O. Okyar, Ankara 1975, 93. old. 7
