Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 10. (Békéscsaba, 1982)
BEVEZETÉS
nevezték ki. 26 Az összeírás elkezdésére kiadott első utasítást nem ismerjük. 27 Tartalma azonban valószínű hasonló lehetett ahhoz, amit a temesvári beglerbégnek küldtek 1566-ban, amikor ugyanennek a vidéknek, a temesvári, a lippai, az aradi és a csanádi szandzsákok összeírásával kapcsolatban a következőket rendelték el: „Mivel a nevezett vilajet defteréit elrontották, az újbóli összeírás szükségessé vált, ezért most az Összeírást elrendelve megparancsolom, hogy a vilajet összeírójának minden módon a segítségére légy. A beglerbégséged alá tartozó bégeket, ziámet- és tímár-birtokosokat kellőképpen figyelmeztesd: mindegyik hozza rájáit összeírásra, s nagyon óvakodjanak, hogy távol tartsák vagy elrejtsék őket. Egyetlen személy mentegetőzését sem fogadjuk el, s nem elégszünk meg elcsapásával, hanem megbüntetése bizonyos lesz. Ennek megfelelően törekedj arra, hogy egyetlen falu se kerekedjen fel, és egy rája se szökjön meg. Vegyétek tudomásul, hogy a vilajet összeírója által bejelentett személy mentegetőzését sem hallgatjuk meg. Ez ügyben a bégeknek is külön nemes parancs Íratott és neked elküldetett, hogy hozzájuk eljuttatva, kellőképpen figyelmeztesd őket". 28 Az összeírás alól való kibújás tehát nemcsak a lakosoknak, hanem a tímárbirtokosoknak is érdeke volt, hiszen ha egy településnél kevesebb családot Viszont a szandzsákbég, illetve arab szóval a mirliva (a zászló ura) kifejezések mellett a vilajet szóból hasonló értelmű fogalom nem jöhetett létre. Megemlítjük még, hogy a tímár-defterdár egy-egy beglerbégség területén a tímár-birtokosok személyében és azok tímár-birtokainak nagyságában beállt változásokat tartotta nyilván. 26. Ez a gyulai és a csanádi szandzsák összeírásának első lapjáról is leolvasható, ld. szövegközlésünk első bekezdését. 27. A már többször idézett mühimme defterek (szultáni tanácsi jegyzőkönyvek) ugyanis nem mindegyik évből maradtak fenn. Ismereteink szerint az első két legkorábbit, 1544/45ből, illetve 1552-ből ma Isztambulban a Topkapi Szaraji Arsivi-ban, a későbbi köteteket 1905-ig bezáróan a Basbakanlik Arsivi-ban őrzik, ld. erre Glisa Elezovic, íz carigradskih turskih arhiva mühimme defteri, Belgrád 1950. 28. Mühimme defterleri No. III., p. 464, ld. a temesvári beglerbégnek 1560. július 31-én elküldött szultáni rendelkezést. Ugyanezen a napon a szandzsákbégeknek az alábbi szultáni utasítást adták: „Rendelet a lippai bégnek, Ferhád bégnek. Most amidőn szandzsákod összírását elrendeltem, megparancsolom, hogy amikor a vilajet összeírója megérkezett, a kellő módon légy a segítségére. Mind a te szandzsákbégi hász-birtokaid és rájáid, mind a ziámetbirtokosok és a tímár-birtokosok rájái valamennyien összeíratnak. Nagyon óvakodjatok attól, hogy bárki is rájáját megszöktesse vagy elrejtse. Úgyhogy akár a te hász-birtokod, akár a ziámet- és a tímár-birtokosok rajaiból egy falu felkerekedne, vagy valaki a ráját, illetőleg valamilyen állapotot eltitkolna és a vilajet összeírója azt jelentené, az bárkinek a tímárbirtokán lenne is, az elrejtésért a mentegetőzést nem fogadjuk el, s annak utána javadalma (dirlik) elvesztésén kívül, megbüntetése is bizonyos lesz. Ennek megfelelően igyekezzetek, hogy rájáját mindenki összeírásra hozza. - Egy másolat megíratott az aradi bégnek, egy másolat megíratott a csanádi bégnek." Ld. uo., p. 464. 12
