Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A nemesi megye - 42. Mátyás király fiának adományozza a gyulai uradalmat (Mátyás oklevele, 1482)

mondott Gyula városunk említett polgárait, hoszpeszeit, kereskedőit és lakosait, akik ott laknak, sem a mi, sem mások bárhol Magyarországon lévő bármiféle vámhelyein kereskedelmi cikkeik, eladó javaik és más, bármilyen nemű és fajú saját dolgaik után előbb mondott kegyes felszabadításunk ellenére sehol és semmi módon ne merészeljétek valamiféle vám megfizetésére is szorítani és kényszeríteni, sem őket vagy közülük mást a vám meg nem fizetésének okából személyükben vagy dolgaikban meggátolni vagy megkárosítani. Parancsoljuk, hogy jelen levelünket, melyet függő pecsétünkkel erősítettünk meg, adjátok vissza a bemutatónak. Kelt Budán, 1476. június 20-án. Magyarországi uralkodásunk 19., csehországi uralkodásunk 8. évében. Mátyás király oklevele, 1476. jún. 20. Kiadva: GyO 22-23. old. Latin. Kristó Gyula fordítása. - Gyula civitasként való előfordulása önmagában városias jellegére utal. A civitas és az oppidum terminus a XV. század első felében különült el egymástól, s a civitas minősítés a fallal körülvett városokat, az oppidum elnevezés pedig a fallal körül nem vett, általában földesúri tulajdonú mezővárosokat illette meg. A XV. század közepén túl mezővárosokra nézve a civitas, illetve az oppidum seu civitas (mezőváros vagy város) kifejezés csak elvétve fordul elő, akkor is csupán az erősen városias jellegű településekre vonatkozóan. Gyula civitas minősítése a mezővárosi kategória élvonalához tartozást jelent. Gyula a Maróthiak alatt nem csupán épületekben (vár, ferences kolostor) gyarapodott, hanem városi létének mutatóit illetően is sokat fejlődött. Számos ipar lelt otthonra a XV. századi Gyulán. Uradalomközpont jellegéből is következően kereskedelmi centrummá lett. 1467-ben hetipiacait említik. Önkormányzata is a Maróthiaktól eredhet: bírája már 1429-ben minden ügyben ítélkezhetett. A városi elöljáróság adókat hajtott be, rendelkezett az oklevélkiállítás jogával. Gyula XV. századi gazdasági és jogi helyzetére 1. Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a XV. században, Értekezések a történeti tudományok köréből, új sorozat 37., Bp., 1965. passim, különösen 19., 98. old. A közölt Mátyás-féle privilégium nagy lendületet adott a kereskedelemnek. A XV. század végén gazdag kereskedőcsaládok éltek Gyulán, akik kiterjedt körben űzték foglalkozásukat. Mátyás várospártoló politikájára, illetve a király és a városok szövetségére 1. Elekes Lajos: Mátyás és kora, Bp., 1956., 85-91. old. 42 Gyula városa és a gyulai uradalom hat évig maradt a király kezében. Mátyás 1482-ben - természetes fia hatalmát, erejét növelendő - Corvin Jánosnak adományozta a nagy kiterjedésű gyulai birtoktestet. Mi, Mátyás, Isten kegyelméből Magyarország, Csehország stb. királya. Emlékezetül adjuk jelen levelünkkel mindenkinek, akit illet, hogy... Gyula (Gywla) várunkat és az ugyancsak Gyula nevű, Békés (Bekes) megyében lévő mezővárosunkat, amelyek egykor néhai nagyságos Maroth-i Mátyushoz tar67