Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)
A nemesi megye - 43. Mátyás király rendeleti úton Gyula várának mindenkori várnagyaira ruházza Békés megye főispáni tisztét (Mátyás oklevele, 1484)
toztak, de annak magva szakadtával királyságunknak, Magyarországnak szent koronájára és következésképpen felségünkre, királyságunk régi törvénye és dicséretes szokása szerint, illő és törvényes módon visszaszállottak, más mezővárosokkal, birtokokkal és birtokrészekkel, adókkal és vámokkal, említett Gyula várához és mezővárosához régtől fogva tartozó és tartozni illő javadalmakkal együtt... eldöntött szándékunk és felségünk biztos tudása alapján, valamint Beatrix királyné, felséges úrnő, a mi igen kedves hitvesünk beleegyezésével és jóindulatú akaratával János hercegnek, igen kedves gyermekünknek és az ő örököseinek és minden ivadékának királyi kezünkkel szabadon adtuk, adományoztuk és juttattuk, sőt adjuk, adományozzuk és juttatjuk örök joggal és visszavonhatatlanul, hogy tartsa, birtokolja és bírja... Kelt Budán, 1482. április 9-én. Magyarországi uralkodásunk 25., csehországi uralkodásunk 13. évében. Mátyás király oklevele, 1482. ápr. 9. Kiadva: GyO 24-25. old. Latin. Makk Ferenc fordítása. - Az ekdományozás körülményeire 1. Schönherr Gyula: Hunyadi Corvin János 1473-1504 (Magyar Történeti Életrajzok), Bp., 1894., 29-31. old. A gyulai uradalomnak Corvin János kezére juttatása ekkor még - lévén János herceg csak 10 éves - formális lépés volt. Ezzel magyarázható, hogy Mátyás király 1484-ben is - a következő oklevél tanúsága szerint - magáénak mondja Gyula várát. 43 A hatalma tetőpontján álló, két császár (a német és a török) ellen harcoló, illetve harcra készülő, a korlátlan hatalomra (absoluta potestas) törekvő Mátyás király 1484-ben váratlan, de saját szempontjából indokolt lépés megtételére szánta el magát: az országgyűlés, a rendek megkerülésével rendeleti úton Gyula várának mindenkori várnagyaira ruházta Békés megye főispáni tisztjét. Ezzel az intézkedéssel vette kezdetét megyénkben a köznemesi és főúri párt ádáz - a Jagelló-korban (1490-1526) még fokozódó erősségű - csatározása. Mátyás, Isten kegyelméből Magyarország, Csehország stb. királya, Békés (Bekes) vármegye nemeseinek és más, bármily rangú és rendű birtokos embereinek összesen és egyenként üdvözletünket és kegyelmünket! Mivel mi bizonyos és ésszerű okokból Békés vármegye tisztségét mindama joghatósággal együtt, mellyel eddig köztetek a főispánok, alispánok és szolgabírák éltek, Gyula (Gywla) várunkra és a most oda helyezett vagy jövendőben oda helyezendő ispánjainkra, várnagyainkra és hivatalnokainkra ruháztuk át és odacsatoltuk, benneteket pedig és mindegyikőtöket eddigi fő- és alispánjaitok és szolgabíráitok törvénykezése, bírósága és bárminemű hatalma vagy jogható68
