Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A nemesi megye - 61. A gyulai Nagy utcában lakó adófizetők neve (A gyulai uradalom cenzusjegyzéke, 1525)

lésen együttvéve. Gyula fejlődött a legdinamikusabban: az adófizetők száma itt két év alatt 16%-kal emelkedett. A foglalkozásnevek alapján a kézművesek és kereskedők aránya Gyulán 28, Békésen 27, Simándon pedig 37%-ra tehető. Gyulán 21 iparág képviselői tevékenykedtek, Simándon 18 iparágé, mig Békésen tize. Gyula lévén az uradalom központja, a gyulai vásárokon szerezték be az uradalom és a vár ellátásához szükséges árukat (kézműipari termékeket, ökröket, lovakat és bort). A mezőváros lakóinak a jobbágyokénál kedvezőbb helyzetét elsősorban robotmentességük jelezte. Nagy politikai erőt jelentett a városi elöljáróság, amelyet a bíróból és tizenkét esküdtből álló tanács testesített meg. A következőkben Gyula egyetlen utcája adófizetőinek nevét adjuk közre. ...Gyula (Gywla). Nagy utca (Nagwczya). Szűcs (Seucz) Ferenc, Somogyi Ferenc, Varga (Warga) Pál özvegye, Ispán Gál (Galli Ispán) özvegye, Varga Benedek, Makra Balázs özvegye, Kalmár (Kalmar) Gergely, Varga Bertalan, Szűcs (Zeucz) Bálint, Barbel János, Mike András, Erdélyi (Erdeli) Mihály, Szűcs Bertalan, Szőke ÍZeuke) Mátyás, Szabó (Zabo) Péter, Czenger Gáspár özvegye, Szabó Bálint, Szűcs Pál, Barbel István, Vázsony (Wason) Pál, Pap László, Nagy (Nag) Demeter, Oláh (Oláh) János, Sáska Balázs, Serke özvegye, Asztalnok (Astalnok) Péter, Szabó János, Kalmár László, Mészáros (Mezaros) Tamás, Asztalgyártó (Astalgyartho) Dénes, Thornai Gergely, Fábián (Fabian) György, Ötvös (Ethwes) Lukács, Thuros Péter özvegye, Kis (Kys) Márton, Gerdy János... A gyulai uradalom 1525. évi cenzusjegyzéke. Kiadva: GyO 92. old. Latin. - Gyula és Békés mezőváros 1525 körüli belső viszonyainak elemzését Bácskai Vera (A gyulai uradalom mezővárosai a XVI. században, 432-443. old.) végezte el. Felbecsülhetetlen fontosságú a cenzusjegyzék névanyaga. Három mezővárosban és 36 faluban közel 1100 adózót írtak össze ekkor. A XVI. században a foglalkozásnevek és a tulajdonképpeni foglalkozások már korántsem teljesen fedték egymást. Gyulán pl. csak egy Takács nevű személy szerepel, holott más adat szerint a takácsoknak céhük volt, ami számos takács gyulai jelenlétére enged következtetni. Viszont a Gyulán 1525-ben előforduló tizenegy Szabó nevű mezővárosi polgár igazolja azt az adatot, hogy a gyulai szabócéh már a XVI. század eleje óta létezett. A gyulai Nagy utcában lakó Asztalgyártó Dénes a számadáskönyvekben többször szerepel asztalosmunkákkal kapcsolatban. A cenzusjegyzék foglalkozásnevei végső fokon mégis orientálják a kézműves és kereskedő lakosság számarányának megállapítására vonatkozó vizsgálatokat. E forrásunk lényegesen bővíti a Békés megyei mezővárosok topográfiájáról nyerhető ismereteinket. Békésen Forrószeg (Forrozeegh), Malomszeg utca (Malomzegwcza), Bánhíd utca (Banhydwcza), Gyulán a már említett Nagy utcán kívül Malomszeg (Malomzeg), Sánta utca (Santhawczya), Bojtorján (Boythoryan), Salygó (Salgo), Bagd, Krakó utca (Karkowczya) és Halász utca (Halaswczya) fordul elő 1525-ben. Ezekre 1. Implom József: Gyula város utcanevei, 194. old. 94