Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A nemesi megye - 60. Brandenburgi György parancsára Gyula vár és mezőváros elöljárói István deák ingatlanügyében vizsgálatot folytatnak (Gyula vár és város elöljáróinak levele, 1518)

miklós (Zenthmiclos), Décse (Doeche), Kondoros, Szénás (Zenas), Hidas (Hydas), Nyárszék (Nyarzegk), Verebes (Werebes), Ditér (Doether), Csarna (Charna). Simánd (Symand) város vagy mezőváros... A városok, mezővárosok és falvak száma 50... A gyulai uradalom urbáriuma, 1525. febr. 2. Kiadva: GyO 88-90. old. Latin. Makk Ferenc fordítása. - A megtorló törvény vonatkozó (14.) törvénycikkét 1. CIH 1000-1526, 712-715. old. A második jobbágyság (zweite Leibeigenschaft) és a majorsági gazdálkodás alapvető problematikájára 1. Engels: A német parasztháború, III. melléklet: A mark (A marxizmus-leninizmus kis könyvtára 49-51. szám), Bp., 1949., 167-169. old.; Maksay Ferenc (szerk.): Urbáriumok, XVI-XVII. század (Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 7.), Bp., 1959., Maksay Ferenc Bevezetés-e, 9-48. old.; Pach Zsigmond Pál: Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV-XVII. században, Bp., 1963., 135-193. old. Újabb kutatások rámutattak arra, hogy az uradalom jobbágyainak robotterhei lényegesen kisebbek voltak, mint amilyeneket az 1514. évi törvény előírt. „Brandenburgi György földesuraságának első másfél évtizede általában kedvező feltételeket biztosított a termelőmunkára az uradalom területén" (1. Bácskai Vera: A gyulai uradalom mezővárosai a XVI. században, 441. old.). Szerémi György ekként vélekedett erről: az őrgróf „a parasztok iránt... nagyon igazságos volt, és megtartotta őket megterhelés nélkül. És mondták: Mi hálát mondunk, hogy ily jóságos urunk van, s az isten kosarában vagyunk." (Juhász László fordítása: Szerémi György: Magyarország romlásáról, 55. old.) 60 Brandenburgi György földesurasága nem jelentette Gyula mezővárosának hanyatlását, noha az őrgróf Corvin János 1496. évi kiváltságleveléhez hasonló privilégiummal nem támogatta a gyulai városfejlődést. A mindennapok gyakorlatában azonban Brandenburgi György eredményesen tudott együttműködni a városi elöljárókkal. Igaz, ennek az volt az ára, hogy a városi vezetők - mindenekelőtt a bíró és a plébános az őrgróf bizalmi emberei voltak, s uruknak feltétlen engedelmességgel tartoztak. % ezért nem számit ritkaságnak, hogy az őrgróf a gyulai tanácsot a város ügyei mellett gyakran megbízta az uradalom és a vár ügyeinek intézésével is (mint pl. a tisztek elszámoltatása vagy a bírságok és adók beszedése). Ugyanakkor - s ezt tükrözi a következő irat - a gyulai vár vezetői is szerepet kaptak olyan peres ügyek megítélésében, amelyek alapvetően a mezővárost, annak lakóit érintették. Szolgálataink legalázatosabb, leghűségesebb és örök ajánlása után. Felséges fejedelem úr, legkegyelmesebb úr. Mivel az elmúlt napokban nemes István deák, Báthori (Bathor) István úr Éppei 91