Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A nemesi megye - 50. II. Ulászló király Corvin János özvegyének és leányának adományozza a gyulai uradalmat (II. Ulászló oklevele, 1506)

IL Ulászló 1498. évi dekrétuma, 16. te. Kiadva: CIH 1000-1526, 602., 604. old. Latin. Fordítása uo. 603., 605. old. - 1498-at megelőzően több kísérlet történt, hogy - éppen a délről fenyegető török veszély miatt - Békés megyét a délvidékhez csatolják, s így a temesi ispán fennhatósága alá kerüljön a megye. Zsigmond király már a XIV. század végén, a számára vereséggel végződött nikápolyi csatát (1396) követően ekként rendelkezett. Mátyás király halála után Békés megye ismét az alsó részeknek (partes inferiores) nevezett délvidékbe nyert besorolást, s ez adja magyarázatát, hogy a délvidéki főkapitányok (Kinizsi Pál, Somi Józsa) a XV. század utolsó évtizedében egyszersmind Békés megyének is főispánjai voltak. Minderre 1. Karácsonyi: Békésvm. tört. I. 49., 56-57. old. 50 A gyulai uradalom birtokosa, Békés megye 1498 utáni főispánja, Corvin János 1504-ben meghalt. Mivel fia. Kristóf is elhalálozott, így - fiúági örökös híján - a gyulai uradalom birtokai a királyra, II. Ulászlóra (1490-1516) szálltak vissza, aki 1506-ban - nyilván saját hatalmát és befolyását erősítendő - Corvin János özvegyének, Frangepán Beatrixnak és árván maradt leányának, Corvin Erzsébetnek adományozta azokat. Ulászló, Isten kegyelméből Magyarország és Csehország stb. királya. Híveinknek, a budai egyház káptalanjának. Üdvöt és kegyet. Miután hívünknek, néhai tekintetes Kristófnak, Liptó hercegének, tudniillik az ugyancsak néhai Corvin János, Liptó hercege fiának összes vára, kastélya, városa és mezővárosa, valamint falva és minden más vagyona és mindennemű birtokjoga... Kristóf herceg halálával és magva szakadtával ránk és királyságunknak, Magyarországnak szent koronájára... visszaszállt és visszajutott, noha mi elhatároztuk ezeket a várakat és javakat, amelyek tekintetes Beatrix úrnőtől és előbb említett néhai János herceg Erzsébet nevű leányától jogunkba és koronánkhoz tartozókként visszajutottak, és amelyeket ők birtokoltak, számunkra lefoglaltatni, mégis, figyelembe véve főként házuk és családjuk méltóságát, másrészt özvegységüket és árvaságukat, valamint előbb említett néhai János herceg szolgálatait, melyeket nekünk és országunknak tett, azokat a jószágokat... elsősorban Hunyadot..., továbbá Gyula (Gywla) nevű várunkat, az összes alább írt tartozékaival együtt, tudniillik Gyula mezővárosával Zaránd megyében és az ott szokásos adóval, valamint Dombiratos (Dombyrathos), Eperjes (Eperyes), Lőkösháza (Lekeshaza), Szentbenedek (Zenth Benedek), Kétegyháza (Ketheghaz), Bánhegyes (Banhegese), Bánkuta (Bankwtha), Kevermes (Kebermes) falvakkal; továbbá ugyanabban a Zaránd megyében lévő Simánd (Symand) mezővárossal, Faj das 77