Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A nemesi megye - 50. II. Ulászló király Corvin János özvegyének és leányának adományozza a gyulai uradalmat (II. Ulászló oklevele, 1506)

(Faydas), Móroc (Morocz), Újfalu (Wyfalw), Mezth, Kávás (Kawa), Somos, Alsódoboz (Alsodabaz), Szánna (Zanna), Felsődoboz (Felsewdabaz), Kakucs (Kakwcz), Pél (Pwl), Gyürke (Gewrk), Vésze (Weze), Vári (Wary), PisB (Pysky) falvakkal; továbbá ugyancsak a fent mondott Zaránd megyében lévő Salykezy tartozékokkal és Samolykezy, Vadász (Wadaz), Csermel (Chermel), Hódos (Hódos), Tivadar (Thywadar), Berekfalva (Berekfalwa), Papfalva (Papfiaiwa), Karowdewa, Királymezeje (Kyralmezeye), Mazagfwalwa, Tolmács (Thol­mach), Belyen, Zeke falvakkal; továbbá Békés (Bekes) mezőváros tartozékai­val és magával Békés mezővárossal együtt és az ott szokásos adóval, továbbá Nyárszék (Nyarzek), Gyúr (Gywr), Ditér (Dether), Berény (Bewren), Föve­nyes (Fewenyes), Szénás (Zenas), Décse (Deeche), Kondoros (Kondorws) fal­vakkal és Belsőjeges (Belsewjeges), Jeges, Külső Egyskorhan, Félegyház (Feleg­haz), Negzegarok, Kethkorhan, Borthek, Veresegyház (Wereseghaz), Téglás (Theglas), Pusztakondoros (Pwzthakondoros), Pitvaros (Pythwaros), Bathag­haza puszta falvakkal és Kezyhalom, Fazekas (Fazakas), Themerchek, Omlás, Kamarás (Kamarás), Félegyház (Feleghaz), Kerekegyház (Kerekeghaz), Tol­vajkuta (Tholwaykwtha), Szilasegyház (Zylaseghaz), Warayth, Szentpéter (Zenthpether) pusztákkal, valamint Szentkirály (Zenkeral),Egeháza (Hegehaza) Köbli (Kebly), Szakácsi (Zakachy), Szentmárton (Zenth Marthon), Zoboly, Veresegyház (Wereseghaz), Kerekegyház (Kerekeghaz), Szentjános (Zenth Já­nos), Hosszútelek (Hwzywthelek), Hollós (Hollos), Benedekháza (Benedek­haza), Marót (Maroth) birtokokon lévő birtokrészekkel és Kothyna telekkel, melyek említett Békés megyében vannak; továbbá a Békés megyében lévő Therethzeldes, Magazeldes, Lábasegyház (Labaseghaz), Gergewrhaza, Thomp­eghaz, Szekeresegyház (Zekereseghaz), Póttelek (Poththelek), Gewrgew, The­rein, Thewl, Fábián (Fabyan), Sebestyén (Sebesthyen), Bánkamarás (Bankama­ras), Veresegyház (Wereseghaz), Medgyes (Megyés) ugyancsak puszta falvak­kal... ugyanazoknak, Beatrix úrnőnek és leányának, Erzsébetnek a kezére ad­juk összes és teljes királyi jogunkkal..., az úrnőt és leányát az előbb mondott várak és javak birtokába törvényesen vezettessétek be, ezért hűségteknek ren­deljük, hogy őket a nevezett jószágok birtokába beiktassátok, és eljárástokról nekünk hűségesen írjatok vissza. Kelt Budán, 1506. december 8-án. II. Ulászló király oklevele, 1506. dec. 8. Kiadva: GyO 41-42. old. Latin. Makk Ferenc for­dítása. - Ez az oklevél teljes nagyságában, fényében lévőnek mutatja a gyulai uradalmat. Mindez azonban csak látszat, hiszen - mint ismeretes - Berény 1496-tól, Fábián és Sebestyén 1497-től, Medgyes pedig 1504-től nem volt többé része a gyulai nagybirtoknak (Corvin János eladományozása révén idegen kézre jutottak). Hogy mégis bekerültek az adománylevélbe, annak a jogfenntartás volt az oka. Emellett a szép számmal előforduló puszták és puszta falvak is félreérthetetlenül mutatják a gyulai uradalom hanyatlását. 78

Next

/
Thumbnails
Contents