Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)
A nemesi megye - 47. Corvin János kiváltsággal ruházza fel a szabad mezővárosnak minősített Gyulát (Corvin János oklevele, 1496)
47 Corvin János nagyvonalú adományait nem kizárólag a herceg fiatal kora, tapasztalatlansága magyarázza, hanem részint a XV. század végének általános politikai helyzete, részint pedig Corvin János megyebeli pozíciója. A parasztság helyzete a korábbiakhoz képest romlott, erősödtek a refeudálizációs, röghözkötő tendenciák, hiányoztak a békés termelő munka feltételei. A telkek felaprózódtak, nagy méreteket öltött a pusztásodás, a népesség száma csökkent. Az anarchia, a pártharcok, valamint a vidékünkön is erősen érezhető pénzhiány mind arra kényszerítették Corvin Jánost, hogy híveit és alkalmazottait természetben, földbirtokokkal jutalmazza. Corvin János Szlavóniában élt, s noha a gyulai uradalom tulajdonosa volt, politikai értelemben nem volt beleszólása annak a megyének az irányításába, amelynek jó része földesúrként neki szolgált. Corvin János adományai azt a célt is szolgálták, hogy megerősítse politikai befolyását Békés megyében. Törekvése végül is célhoz ért, Kinizsi Pál, majd Somi Józsa után 1498-ban Corvin János elnyerte Békés megye főispáni méltóságát. A hercegnek gyulai uradalma és Békés megyei ügyek iránti fokozódó érdeklődése, valamint az általános politikai helyzet adja magyarázatát annak, hogy Corvin János 1496-ban kiváltságlevelet bocsátott ki Gyula mezővárosa számára. A XV. század végi gazdasági, társadalmi változások és politikai csatározások nem kedveztek a városifejlődésnek, ugyanakkor a Corvin János által Gyulának adott privilágiumtól nem lehet elvitatni azt a szándékot, hogy Gyulát kimenekítse abból a megalázó helyzetből, amelybe a gyulai uradalom tiszttartóinak és birtokkezelőinek túlkapásai következtében jutott, s a mezőváros számára biztosítsa a további fejlődéséhez szükséges feltételeket. Mi, Corvin János, Oppavia, Liptó hercege, Dalmácia, Horvátország és Szlavónia bánja stb. Emlékezetül adjuk stb. Miközben mi a közelmúlt időszakban és egészen jelen ideig említett országok báni tisztéből kifolyóan az irányítással és a kormányzással és eme országok különféle hadjárataival voltunk elfoglalva, a mi öröklött javaink, különösen Gyula (Gywla) nevű mezővárosunk, bizonyos officiálisaink szigorúságának következtében nem jelentéktelen elnéptelenedésnek indultak, és emiatt hatalmas károkat és csapásokat szenvedtünk el, velük együtt fájlalva az ilyesféle jogtalanságokat és károkat..., akarván mondott mezővárosunk, Gyula polgárainak és lakóinak nyugalmáról előnyösen gondoskodni, hogy Gyula mezővárosa népek és lakosok sokaságával ékeskedjék, ezáltal egyrészt a mi tisztségünk bőkezűsége kitűnjék, másrészt szokott jövedelmeink ne csökkenjenek, leginkább pedig abból a meggondolásból kiindulva, hogy ennek a mezővárosnak a polgárai és lakói fent említett különféle hadjára74
