Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)
A nemesi megye - 40. Mátyás király előtt Ábrahámfi Tamás hatalmaskodással vádolja Maróthi Mátyust (Mátyás levele, 1469)
gadtak aprómarhákat és kisebb jószágokat is, tudniillik háromezer juhot, négyszáz aprójószágot, valamint száz méneslovat, s mindenben saját kényük-kedvük szerint cselekedtek. A tisztességes asszonyokat pedig az asszonyi nem gyalázatára becstelen és ocsmány szavakkal illették; a lovak szügyét keresztül-kasul átdöfték, a panaszos több jobbágyát lefogták, s az elfogottakat összekötözött kézzel lovaikon - kegyetlen törökök módjára - csaknem egész éjjel ide-oda hajkurászták. Hatalmaskodásuk révén az elmondottakkal az említett panaszosnak ezer aranyforintnyi kárt okoztak a panaszos rovására és nagy sérelmére. Ezek a tettek három tanúskodó levél szabály szerinti bemutatása révén bizonyságot nyertek: az egyik levél a tiétek, a másik a csanádi egyház káptalanjáé, a harmadik mondott Békés vármegye alispánjaié és szolgabíráié volt; ezeknek szövege tartalmában és formájában megegyezett. A királyi írásbeli utasításainkra íródott levelek a mi személyes jelenlétünk bírósága elé különböző időpontokban érkeztek meg, s e panaszos számára az elmondottakkal kapcsolatban azt kérték, hogy mi méltányos igazságot szolgáltassunk az alperes részéről. Ennek hallatára viszont Szerecseni (Zerechen) Ádám mester előbb említett Maroth-i Mátyus érdekében annak megbízó levelével, továbbá Syde-i Gergely pedig a többi, már korábban mondott alperesek érdekében ennek a Mátyusnak, tudniillik a macsói bánnak a levelével, valamint a nevezett csanádi káptalan és a leleszi konvent megbízó levelével szintén a mi személyes jelenlétünk bírósága elé állva az ellenkezőjét mondották: tudniillik hogy ezek az alperesek az említett panaszos előbb ismertetett minden vádjában és keresetében teljes mértékben ártatlanok és vétlenek, az a Mátyus pedig a már mondott s az ő házaiban lakozó jobbágyai vonatkozásában királyságunk szokása szerint kész és hajlandó törvényes igazságot szolgáltatni. Mivel a mondott Szakállas Gergely, a panaszos képviselője a jelzett vád bizonyítása érdekében az előzőekben leírt Gerla, Gerendás, Kétsopron nevű birtokokkal határos szomszédok és mondott Békés megye szomszédos nemesei részéről esedékes igazságszolgáltató - s a leendő nyomozás szokásos formája szerint lezajló - tanúságtételnek őt [a panaszost] alávetette, az említett alperesek nevezett képviselői [az alpereseket] szintén alávetették a szokásos nyomozásnak, amelyet jóindulatúan ránk mint törvényesen vizsgálatot folytatókra bíztak; ennek lebonyolítására viszont szükséges kiküldeni a mi embereinket és a tiéiteket is. Ezért hűségteknek erős paranccsal elrendeljük, hogy küldjétek ki embereiteket, akik a tanúságtétel szempontjából mindkét fél számára szavahihető emberek; ezek mellett a felperes részéről Kereky Tamás vagy endrődi (Endréd) Köre (Kewre) Mátyás vagy ugyanoda való Lőrinc vagy ölveti Földes (Fewldes) Demeter vagy ugyanoda való Thelek Bálint vagy hasonlóan ölveti Tőke (Theuke) ó 4
