Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A nemesi megye - 40. Mátyás király előtt Ábrahámfi Tamás hatalmaskodással vádolja Maróthi Mátyust (Mátyás levele, 1469)

\ Balázs, az alperesek részéről pedig ölveti Bertalan vagy ugyanoda való Márk vagy Ferteld-i János vagy Ege-i István vagy varsányi Szabó Pál vagy ugyancsak varsányi Ozvald Jakab fog megjelenni és senki más. Kiváltképpen erre a feladatra általunk kiküldött embereink a királyi udvarból a közelgő május i-én fognak megérkezni a Kamut (Kamwth) nevű birtokra, amely annak a Békés vármegyének törvénykezési helye, mivel a felek azt akarták, hogy a szokásos vizsgálat azon a helyen legyen meg, miután a felek, tudniillik a már említett felek vagy törvényes megbízottaik oda fogják majd vezetni és összehívni a mondott Gerla, Gerendás és Kétsopron nevű birtokok határszomszédait s említett Békés megye szomszédos nemeseit. [A kiküldött hiteles emberek] az eljárás során először a jelenlévő határszomszédoktól, azután pedig gyakran mondott Békés vármegye szomszédos nemeseitől - Isten iránti hitükre, valamint nekünk és királyi koronánknak kijáró hűségükre, az elébük állított isteni kereszt megérintése mellett, a felek iránti gyűlölet vagy kedvezés és megvesztegetés mellőzésével, mindenféle hamisság írmagja nélkül, csak Istent s annak igazságát tartva szemük előtt, a szokásos nyomozás vizsgálati módja szerint külön-külön és egyenként s az eljárás során többször is - tudakolják meg, kérdezzék meg és nyomozzák ki a történtekkel kapcsolatban a legteljesebb és biztos igazságot, azt, hogy a fent leírt időpontokban a jelzett alperesek [itt ismét sorra vették a vád előbb feltüntetett hatalmaskodók] annak a Mátyusnak, azaz uruknak beleegyezésével és akaratából vajon ezt vagy azt [elkövették-e]. Ezek után a történtekkel kapcsolatos s általatok kiderített igazságot, valamint a tanúságtétel és a közös nyomozás módját a tanúskodó birtokosok tulajdonnevével együtt, amint ez illik, május i-e táján a törvényesen meghatározott részletességgel említett személyes jelenlétünk bíróságához hűségesen írjátok meg. Kelt Budán, a jelzett időponttól számított ötvenharmadik napon [március 6-án]. Az Úr 1469. évében. Mátyás király levele, 1469. márc. 6. Kiadva: GyO 18-21. old. Latin. Makk Ferenc fordítása. Az olyan részletesen feljegyzett hatalmaskodások, mint amilyen az itt közölt oklevélben olvasható, sokirányú információt adnak. Kiderül a forrásból, hogy a hatalmaskodás egyik célja jobbágyi munkaerő biztosítása volt. Felbecsülhetetlen fontossága van a személyneveknek (általában 1. Székely György: A személynevek és a történettudomány, Névtudományi előadások. II. névtudományi konferencia, Budapest 1969., szerk. Kázmér Miklós-Végh József. Nyelvtudományi Értekezések 70. sz., Bp., 1970., 201-208. old.). A Gyula mezővárosban lakók között előforduló Kovács, Szűcs, Szíjgyártó, Ötvös „nevűek" valójában e foglalkozások űzőire utalnak, s pl. az Ötvös „név" előfordulása a XV. század közepi Gyulán Albrecht Dürer családi krónikájának ama hírét hitelesíti, hogy a neves festő nagyapja ezekben az évtizedekben Gyulán ötvös mesterséget tanult. A Békés településen feltűnő Varga és Szabó „nevek" szintén e foglalkozások űzőinek békési jelenlétére utalnak. Békés helység mezővárosi jellegére 1. Fügedi 65