Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A nemesi megye - 27. A nemesi vármegye tisztikara egy megyegyűlésen hatalmaskodás ügyében elhangzott panaszt foglal oklevélbe (A békési alispán és szolgabírák oklevele, 1346)

értékű kárt okozott neki, és eme Tamás szomszédai felállván, egyhangúlag, egy akarattal elmondták, hogy az említett István az összes előbb mondottakat elkövette. Kelt Békésen, 1329. május 13-án. Márton békési ispán oklevele, 1329. máj. 13. Kiadva: BO I. 18. old. Latin. Kristó Gyula fordítása. - Ez az oklevél Békés megye legrégibb hivatalos iratának tekinthető. Györffy György (Tört. földr. I. 498. old.) ugyan utal a már említett 1327. évi megyei kiadványra - forráshivatkozás nélkül -, de azt nem leltük fel. 27 A nemesi megye intézménye a XIV. század első felében viszonylag rövid idő alatt kiépült Békés megyében, létrehozva a nemesi megyét megtestesítő tisztségeket, fórumokat és hatalmi szerveket. A nemesi megye tisztikara Által összehívott megyegyűlések egyik központi témája a hatalmaskodások ügye volt. Megyebeli nemesek közti sebesítési ügyről tájékoztat egy 1346. évből származó megyei kiadvány. Mi, István, Márton mester békési ispán alispánja és az ugyanonnan való szolgabírák emlékezetül adjuk, hogy április 28-án az általunk tartott gyűlésben Megyeri (de Megér) János fia Miklós felállva elmondotta, hogy ebben az évben április 25-én Ladány (Nadaan) faluban Borsa fia István birtokán Nadányi Miklós fia János szolgái: Mózes, Domokos fia István és Péter fia István őt megsebesítették, és halálát akarták minden ok nélkül, ha csak nem azért, mert birtokát nem adta és nem engedte át nekik használatra. Kelt Békésen a fent mondott gyűlésben. Az Űr 1346. évében. A békési alispán és szolgabírák oklevele, 1346. Kiadva: BO II. 10. old. Latin. Kristó Gyula fordítása. - A megyei kiadvány tipikusnak mondható esetet örökített meg. Megyeri Miklós a Békés melletti Megyerre való kisnemes lehetett, akit a Békés megyében számottevő birtokkal rendelkező Borsa nembeli Nadányiak meg akartak félemlíteni. Nadányi János szolgái - bizonyosan uruk megbízásából - azt az alkalmat használták ki erre, amikor Megyeri Miklós Nadányi János unokatestvérének, Nadányi Istvánnak a birtokán a mai Körösladány faluban tartózkodott. A viszálykodás oka Megyeri János birtoka volt, amelyre a Nadányiak szemet vetettek, s Jánossal szembeni erőszak útján akarták azt megszerezni. A Nadányi család XIV. századi tagjaira 1. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig I., 205. old. Móricz Béla: A Nadányiak, Szeghalom. Történelmi, néprajzi és földrajzi tanulmányok. Szerk. Miklya Jenő és Szabó Ferenc. Szeghalom, 1979. 104-106. old. 46