Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A nemesi megye - 28. Békés megyei egyházas helyek listája (A pápai tizedlajstrom, 1332)

28 Rendkívül becses adatokat tartalmaznak megyénkre a pápai tizedlajstrom (13321337) összeírásai. Nemcsak az egyházas helyekről értesülünk innen, hanem a pap által fizetendő pápai tized összegéből - relatíve - a falvak nagyságára, a termelőnépesség számára is következtethetünk. Kezdődik a békési (Bekes) főesperességről. A Békés falubeli Péter pap 15 garast fizet az első év tizedéért. Továbbá a Gyoma (Gama) falubeli Pál pap 5 garast fizet... Továbbá az Edeles falubeli Tamás pap 4 garast fizet... Továbbá a Gyúr (Gul) falubeli János pap 8 garast fizet... Továbbá a Csaba (Chaba) falubeli Pál pap 6 garast fizet... Kezdődik a szeghalmi (Zeghalmensi) főesperességről. Továbbá a Szeghalom (Zeghalm) falubeli Gergely pap 3 garast fizet az első év tizedéért. Továbbá a Gyarmat (Galmad) falubeli János pap 12 garast fizet... Továbbá a Sima (Syma) falubeli János pap 6 garast fizet... Továbbá a Nadány (Nadan) falubeli Gergely pap 6 garast fizet... Továbbá a Ványa (Vana) falubeli András pap 3 garast fizet... Továbbá a Tola apát falujabeli János pap 15 garast fizet... Kezdődik a köleséri (Kuleshe) főesperességről az első fizetésről... Továbbá a Sarkad falubeli László pap 14 garast fizet az első év tizedéért... Továbbá a Gyula (Gúla) falubeli Péter pap 20 garast fizet... A pápai tizedlajstrom, 1332. Kiadva: Vatikáni Magyar Okirattár. Első sorozat, első kötet. Pápai tized-szedők számadásai 1281-1375., Bp.

} 1887., 45., 50-51. old. Latin. Kristó Gyula fordítása. - A pápai tizedlajstrommal kapcsolatban 1. uo. LVI-LXVI. old. (Fejérpataky László Bevezetés-e) és GyöríFy György: Tört. földr. I. 12. old. Tola apát faluja a Mágori halom környékén feküdt Csolt faluval azonos. A falu a Csolt nembeliek birtoka volt, itt állott nemzetségi monostoruk. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék lehetőséget ad Békés megye korai egyházi viszonyainak felvázolására, A mai Békés megye területének túlnyomó része (a történeti Békés és Bihar megye) a váradi püspökséghez tartozott. A középkori Békés megye a békési és a szeghalmi esperességre oszlott. A köleséri esperesség Bihar és Zaránd megye határvidékén terült el. A Zaránd megyében fekvő zsombolyi esperesség viszont már az egri egyházmegyének volt alkotórésze. A Csanád megye északi részére kiterjeszkedő maroselvi esperességet a csanádi püspökség területéhez számították. A pápai tizedlajstrom földrajzi szempontú feldolgozását 1. Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve I—II. és térképkötet, Bp., 1891-1892. 47