Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A királyi vármegye - 25. Borsa Beke békési ispán szabolcsi birtokot vesz zálogba (A szabolcsi szolgabírák oklevele, 1313)

valló egyháza f = temploma] temetőjétől a nyilazáskor egy nyíllal megközelíthető vagy elérhető, és ez az egy nyíl nagyságú föld magához Murony faluhoz tartozik, és így zárulnak a fent mondott határok... A budai káptalan oklevele, 1295. márc. 9. Kiadva: Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár XII., Bp., 1874., 574-575. old. Latin. Kristó Gyula fordítása. - Eme oklevélrészlet határjárást tartalmaz. A határjárások rendkívül fontossága abban áll, hogy felelevenedik bennük a régi táj arculata, a mezőgazdasági termelés módja, a település, a birtokviszonyok képe, következtetések levonására nyújtanak alapot a területen élő lakosság nyelvét, a régi falvak, birtokrészek (ma már esetleg csak puszta- vagy dűlőnevekben élő) nevét illetően. Minderre 1. Györffy György: Tört. földr. 1.15. old. A határjárásokkal kapcsolatban 1. még Juhász Kálmán: Az aradi hiteleshely különös tekintettel Békés megyére, Körös Népe IL, Békéscsaba, 1957., 20-21. old. Az oklevélben szereplő Vata fiai, Csolt és Imre a Békés megyében őshonos Csolt nem tagjai (1. Karácsonyi Jáuos: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig I., 379-380. old.). 25 Békés megyében ugyanágy nem közvetlenül történt meg az átmenet a királyi vármegyétől a nemesi megyéhez, miként az ország nagy részén sem. A felbomló királyi vármegye helyére egy rövid, átmeneti időszakban a tartományurasági berendezkedés, a nagyúri megye lépett. Ez szükségszerű következménye volt az egész XIII. századi magyar társadalomfejlődés által meghatározott tendenciának, amely a világi nagybirtok fokozatos, a század vége felé pedig rohamos megerősödésében öltött testet. Békés megye a XIV. századelején Bihar megye sorsában osztozott. A Bihar megyében a IV. Lászlókori zavaros időkben a Geregyék helyére lépő Borsák, akiknek már ezt megelőzően voltak mind Biharban, mind Békésben birtokaik, elnyerték Bihar és Szabolcs mellett Békés megye ispáni tisztét is. Borsa nembeli Kopasz testvérének, Bekének békési ispánként való előfordulása 1313-ban bizonyossá teszi, hogy Békés megye is része volt a Borsák több megyét magában foglaló tartományuraságának. Mi, Gyula fia Györk, Keled fia Péter, Ibrányi Péter fia Demeter, Leveleki Wylmad fia Miklós, a négy szabolcsi szolgabíró emlékezetül adjuk, hogy Samud fia Miklós fia Domokos előttünk saját akaratából személyesen megjelenvén, élő szóval bevallást tett, hogy Szabolcs megyében fekvő Hene nevű birtokát árváinak szűkölködése és különösen leánytestvérének férjhez adása miatt e Hene nevezetű birtokát Tamás fia Beké mesternek, bihari, szabolcsi és békési ispánnak jelenlétünkben 40 márkáért elzálogosította - amelyet nemes posztóban és pénzben teljes egészében megkapott -; s Domokos kötelezte magát, hogy ezt 41