Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A királyi vármegye - 25. Borsa Beke békési ispán szabolcsi birtokot vesz zálogba (A szabolcsi szolgabírák oklevele, 1313)

az előbb mondott Beké mestertől két időpontban visszaváltja, az említett pénzösszeg egyik részét, tudniillik 20 márkát a következő húsvét nyolcadnapján [április 14.], a maradék 20 márkát pedig Keresztelő Szent János nyolcadnapján [július 1.]. Ha az első határnapon nem fizetne, biróság elé álljon, ha a másodikon sem, ezért kétszeresen fizessen. Kelt Karász faluban, 1313. november 13-án. A szabolcsi szolgabírák oklevele, 1313. Kiadva: Varjú Elemér-Iványi Béla: Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez I., Bp., 1908., 40-41. old. Latin. Kristó Gyula fordítása. - A Borsák tartományuraságára 1. Bunyitay Vincze: Kopasz nádor. Életrajz a XIII-XIV. századból, Századok, 1888., 15-32., 129-155. old. A tartományúri berendezkedésre összefoglalóan 1. Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon, Bp., I979-» 139-212. old. A Maros alsó folyására - és esetleg a mai Békés megye legdélibb sáyjára Kán nembeli László, az erdélyi oligarcha terjesztette ki befolyását. Erre következtethetünk részint egy Arad megyei falu, Panád László általi birtoklásából, részint pedig abból, hogy László a Maros-torkolattal szemközt fekvő Szegeden állította ki egyik oklevelét, s az általa elfogott Ottó királyt is Szegeden adta át Károly Róbert hívének (minderre 1. Kristó Gyula: Kán László és Erdély, Valóság, 1978., 11. szám, 83-96. old.). 4^