Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A királyi vármegye - 16. Imre király a békési vásárvám-jövedelemből részesíti a váradi egyházat (Imre oklevele, 1203)

den egyes háznép évenkint [még] két juhot és két köböl búzalisztet és két köböl ó sört és egy sót köteles szolgáltatni... Décse (Geíche) falu Damag faluval és más dolgozótársaikkal együtt 25 köböl márcot tartoznak adni... A szakácsok nevei ezek:... Babiczán (Babísa): Cehti, Kila, Mawog, Feidi, V as [és] Micusa... A Körös (Cris) környékén van egy halastó, melynek neve: Quhti (Quhtí), amely közös az Apáti fia Lukácséval... Kuktiban (Kuktí) [van] 800 juh és 50 tehén... Dobozon van 70 koca és 60 kas méh. A méhész és a kanász-pásztorok pedig azok közé a szolgák közé vannak sorolva, akik kenyeret szolgáltatnak... ...ezek a szabadoknak a nevei:... a Tisza környékén, Décs (Geíjca) faluban: Seile a fiaival, Kanda, Kuene [és] Sonuk... II. Béla király (1131-1141) 1138. szept. 3-i dömösi oklevele Károly Róbert 1329. jan. 20-i átírásában. Kiadva: Szabó Dénes: A dömösi prépostság adománylevele (1138/1329), Magyar Nyelv, 1936., 56., 133-135., 204. old. (L. Kr. j. 63. szám.) Latin. Fordítása: Lederer Emma: Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához I., 184., 188-192. old. A dömösi alapítólevél részletes analízisét gazdasági és társadalmi szempontból Lederer Emma (A feudalizmus kialakulása Magyarországon, Bp., 1959., 196-206. old.) végezte el. Lederer (uo. 199. old.) mutatott rá arra a nagyon fontos tényre, hogy a XII. században - a dömösi oklevél alapján - nincs különbség két egymástól távol eső (dunántúli és Tisza-Körös vidéki) birtokrész gazdálkodása között, azaz a keleti részek egy évszázad alatt behozhatták azt a hátrányt, amely a nyugati vidékekhez képest későbbi feudalizálódásuk révén megmutatkozhatott. Az a tény azonban, hogy az egyház állatállománya a keleti részeken van (Dobozon - miként már 1075-ben - most szintén sertéseket említenek), arra mutathat, hogy a Tisza-Körös vidékén még a XII. században is az állattenyésztés dominálhatott a földművelés rovására. A földművelés elterjedtségére az utal, hogy a kanászok a kenyeret adó jobbágyok közé tartoztak (1. Lederer Emma: uo. 205. old.). A dömösi adománylevéi topográfiai viszonyait Szabó Dénes tisztázta (A dömösi adománylevél hely- és vízrajza, A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 85. szám, Bp., 1954., a fentebbi idézet e munka 47. oldaláról való). Legújabban Makk Ferenc bizonyította, hogy a dukátus Kálmán általi megszüntetésére 1107-ben került sor (Magyar-bizánci kapcsolatok a XII. században, kéziratos kandidátusi értekezés, Szeged, 1978., 18-19.). 16 Az első adat, amely Békés megye létezésére enged következtetni, 1203-ból való. Ez az oklevél arról is hírt ad, hogy Békésnek és Zarándnak még ekkor igen szoros kapcsolata volt Bihar megyével. Ugyancsak ebből a forrásból értesülünk a társadalmi munkamegosztás előrehaladásáról: az Imre király (1196-1204) által a váradi egyháznak adott vásárvám-jövedelem felesleg képződésére, a belső kereskedelem fejlődésére mutat.