Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

Török Idők - 126. III. Ferdinánd király Orosházát és több más helységet híveinek adományozza (III. Ferdinánd oklevele, 1646) - 127. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem védelmezi a szentandrásiakat régi uraik zaklatásával szemben (I. Rákóczi György levele, 1647)

126 III. Ferdinánd... híveinknek... üdvöt és kegyet. Mi... megfigyelvén és megfontolván kiváló híveink, Kovács (Kovach) János, Szél Mihály és Zólyomi (Zolyomy) György, továbbá Török Bálint hűségét és hű szolgálatait... Teljes és összes királyi jogunkat, amellyel a Csanád megyei néptelen Tompos (Teömpös), üres Zombor, továbbá Dalegyháza, Klárafalva (Klarafalva), Ladány (Ladany), Kecskés Lele, Charpa, Palota, Orosháza, Tótkutas, Pöröskutas és Szentétornya (Szenté Tornya) egész és teljes birtokainkban rendelkezünk,... összes bármilyen hasznaikkal és tartozékaikkal együtt... - ha más egyházhoz vagy várhoz nem tartoznának - ez említett Kovács Jánosnak, Szél Mihálynak és Zólyomi Györgynek, továbbá Török Bálintnak... adtuk, ajándékoztuk és juttattuk... Kelt Pozsony királyi várunkban, 1646. december 5-én. III. Ferdinánd király oklevele, 1646. dec. 5. Kiadva: BO I. 239-240. old. Latin. Kristó Gyula fordítása. - A „távoli birtokvadászok"-ra történő utalás Györffy Györgytől {A középkori Orosháza története, Orosháza I. 232. old.) való. Orosháza többszörös eladományozására 1. uo. és Szilágyi Sándor: A békésvármegyei hódoltság történetéből, 19-20. old. Igaz, a teljesen lakatlan, puszta Orosháza nem „érezhette" a kettős eladományozás hátrányát, de a lakott településeket igen súlyosan érintette; azt jelentette ez, hogy a „helyben levő török haszonélvező mellett... egyszerre két magyar birtokos is sanyargatta a jobbágyot." (Virágh Ferenc: Török hódoltság Gyula térségében, 64. old.) 127 Megyénk lakosságának az 1640-es években bekövetkezett valamelyes gyarapodása, azaz jövedelmi forrást biztosító adóalanyok megjelenése következtében mind gyakoribbá váltak a királyi végvárakból és a királyi Magyarország területéről megyénk jobbágyai ellen irányuló betörések, portyázások. Reaktivizálódtak a távol élő földesurak is. Jellemző módon 1647-ben a szentandrásiakat régi uraik, a Paksiak zaklatásaival szemben a megyénkre befolyását erősen kiterjesztő I. Rákóczi György védelmezte. ...Szent-Andrásiak jószágát, hogy mi valakinek adtuk volna, abban semmi nincsen, mert ők is arra okot nem adtak, annál inkább török spahiák jószágát, egyebet az dologban nem is értünk, hanem Magyarországban lakó Paxi nevén való főemberek azok kezdettek már jó időtől fogva az szentandrásiak jószágán kapdosni, kik ellen mi oltalmaztuk eddig is őket, hogy el nem foglalták... 186