Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

Török Idők - 120. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hajdúszabadságot biztosít Sarkadnak (I. Rákóczi György oklevele, 1644)

Péter bírónak, Csatári János, Bálás Dániel, Varga Miklós, Balázsi Pál, Ősi Gáspár, Szűcs András, Mészáros János és Terepély György esküdteknek, valamint Herpai Mihály hadnagynak és minden többi őrségbeli katonánknak, Sarkad várunk és városunk úgy lovas, mint gyalogos renden levő lakosainak hű és buzgó szolgálatait, kik azokat nekünk minden alkalommal, minden ügyünkben és viszontagságokban, amint csak lehetett, fölajánlották és megmutatták, mi sem késünk azokat az utókor számára fenntartani és megbizonyítani. Ennélfogva Győr nevű egész és csonkítatlan pusztánkat, ugyanazon Sarkad városának keleti határában, legközelebbi szomszédságaival együtt, valamint a következő egész telkeket, úgymint: puszta Herpán egyet. Úgy a szintén puszta Nyéken is egyet. Továbbá a közönségesen Csáky rétnek nevezett szigetet. Azután a Lei-Ősi puszta egy, és végül ugyanazon Sarkad városunk 3 üres telkét, melyet hajdan nemes Tholdi István bírt, hanem azt halála és mindkét ágon való magvaszakadta után kincstárunk igazgatósága — Erdélyországunk és Magyarország hozzákapcsolt részeinek régi és helyes törvényei és szokásai értelmében - elfoglalta, mindamellett is, hogy némelyek, akik bizonyos pénzösszegért azokat, tudniillik a pusztát és telkeket használták, ezen elfoglalásnak ellentmondtak, mégis mi fent nevezett híveink kérelmére, megfizetvén az ellentmondóknak a törvény szerint fizetni valókat, egy részben pedig azokat el is engedve, ha azon pusztát és telkeket a törvényes perből minden részben kibontakoztatva tudjuk: minden hasznaikkal és minden tartozandóságaikkal, nevezetesen művelt és műveletlen szántóföldjeikkel, rétjeikkel, legelőikkel, mezőikkel, kaszálóikkal, erdeikkel, ligeteikkel, hegyeikkel, havasaikkal, völgyeikkel, szőlőskertjeikkel és szőlőhegyeikkel, nemkülönben vizeikkel, halaikkal és halastavaikkal, vízfolyásaikkal, malmaikkal és azok helyeivel; általában pedig bármi néven nevezendő hasznaik és tartozékaik csonkítatlanságával, s amik azokra régtől fogva vonatkoznak, igaz határaikban és régi kerületükben, Sarkad városunk nevezett bírójának, hadnagyainak, lakosságának és népességének, úgy azok minden örökösének, tartós kegyelmünk jeléül jóságosan adandóknak, aj ándékozan dóknak és átruházandóknak ítéljük, aminthogy adjuk, ajándékozzuk és át is ruházzuk, mások jogának fenntartásával, jelen iratunk rendjében és levelünknek bizonyossága szerült. Kelt sárosi kúriánkban, július hó 9. napján, az Úr 1644. évében. Rákóczi György mp. [s. k.] Szalárdi János, másodtitkár mp. [s. k.] I. Rákóczi György oklevele, 1644. júl. 9. Kiadva: Mogyoróssy János: Gyula hajdan és most történeti és statistikai vázlatokban, Gyula, 1858., 235-237. old. Latin. Fordítása közölve: Szendrey István: Hajdú-szabadságlevelek, 209-210. old. - A sarkadi hajdúszabadság újabb irodalmából 1. Dankó Imre: A Körösköz-bihari hajdúság, 6-30., 47-48. old.; Dankó Imre: A sarkadi hajdúság, BÉ 1967., 2. szám, 19-27. old.; Módy György: Sarkad, 40. old.; Dankó Imre: Sarkad hajdúváros, Sarkad, 45-48. old. A hajdúságnak megyénk jobbágyaira gyakorolt hatását illetően 1. Szilágyi Sándor: A békésvármegyei hódoltság történetéből, Évk. VIII., 21. old.