Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

Török Idők - 120. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hajdúszabadságot biztosít Sarkadnak (I. Rákóczi György oklevele, 1644)

Péter bírónak, Csatári János, Bálás Dániel, Varga Miklós, Balázsi Pál, Ősi Gás­pár, Szűcs András, Mészáros János és Terepély György esküdteknek, valamint Herpai Mihály hadnagynak és minden többi őrségbeli katonánknak, Sarkad várunk és városunk úgy lovas, mint gyalogos renden levő lakosainak hű és buzgó szolgálatait, kik azokat nekünk minden alkalommal, minden ügyünkben és viszontagságokban, amint csak lehetett, fölajánlották és megmutatták, mi sem késünk azokat az utókor számára fenntartani és megbizonyítani. Ennél­fogva Győr nevű egész és csonkítatlan pusztánkat, ugyanazon Sarkad városá­nak keleti határában, legközelebbi szomszédságaival együtt, valamint a követ­kező egész telkeket, úgymint: puszta Herpán egyet. Úgy a szintén puszta Nyé­ken is egyet. Továbbá a közönségesen Csáky rétnek nevezett szigetet. Azután a Lei-Ősi puszta egy, és végül ugyanazon Sarkad városunk 3 üres telkét, melyet hajdan nemes Tholdi István bírt, hanem azt halála és mindkét ágon való magva­szakadta után kincstárunk igazgatósága — Erdélyországunk és Magyarország hozzákapcsolt részeinek régi és helyes törvényei és szokásai értelmében - elfog­lalta, mindamellett is, hogy némelyek, akik bizonyos pénzösszegért azokat, tudniillik a pusztát és telkeket használták, ezen elfoglalásnak ellentmondtak, mégis mi fent nevezett híveink kérelmére, megfizetvén az ellentmondóknak a törvény szerint fizetni valókat, egy részben pedig azokat el is engedve, ha azon pusztát és telkeket a törvényes perből minden részben kibontakoztatva tudjuk: minden hasznaikkal és minden tartozandóságaikkal, nevezetesen művelt és mű­veletlen szántóföldjeikkel, rétjeikkel, legelőikkel, mezőikkel, kaszálóikkal, er­deikkel, ligeteikkel, hegyeikkel, havasaikkal, völgyeikkel, szőlőskertjeikkel és szőlőhegyeikkel, nemkülönben vizeikkel, halaikkal és halastavaikkal, vízfolyá­saikkal, malmaikkal és azok helyeivel; általában pedig bármi néven nevezendő hasznaik és tartozékaik csonkítatlanságával, s amik azokra régtől fogva vonat­koznak, igaz határaikban és régi kerületükben, Sarkad városunk nevezett bíró­jának, hadnagyainak, lakosságának és népességének, úgy azok minden örökö­sének, tartós kegyelmünk jeléül jóságosan adandóknak, aj ándékozan dóknak és átruházandóknak ítéljük, aminthogy adjuk, ajándékozzuk és át is ruházzuk, mások jogának fenntartásával, jelen iratunk rendjében és levelünknek bizo­nyossága szerült. Kelt sárosi kúriánkban, július hó 9. napján, az Úr 1644. évében. Rákóczi György mp. [s. k.] Szalárdi János, másodtitkár mp. [s. k.] I. Rákóczi György oklevele, 1644. júl. 9. Kiadva: Mogyoróssy János: Gyula hajdan és most történeti és statistikai vázlatokban, Gyula, 1858., 235-237. old. Latin. Fordítása közölve: Szend­rey István: Hajdú-szabadságlevelek, 209-210. old. - A sarkadi hajdúszabadság újabb irodalmából 1. Dankó Imre: A Körösköz-bihari hajdúság, 6-30., 47-48. old.; Dankó Imre: A sarkadi hajdú­ság, BÉ 1967., 2. szám, 19-27. old.; Módy György: Sarkad, 40. old.; Dankó Imre: Sarkad haj­dúváros, Sarkad, 45-48. old. A hajdúságnak megyénk jobbágyaira gyakorolt hatását illetően 1. Szilágyi Sándor: A békésvármegyei hódoltság történetéből, Évk. VIII., 21. old.

Next

/
Thumbnails
Contents