Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

Török Idők - 118. II. Rudolf király nemesíti rozváci Omaszta Miklóst (II. Rudolf címeres levele, 1599)

Nemes Sarkad-i Gyulai János nemesítése címerrel hívünk, Csatári (Czyatári) János kapitánysága alatt. A fenséges választott királyi felség a haditettek, valamint a jeles és hűséges szolgálatok figyelembe vételével kegyesen méltóztatott nemessé tenni tekintetes Gyulai Jánost és utódait, kinek az alábbi címert adományozta: olyan kékszínű katonai pajzsot, amelynek mezőjében vagy síkjában folyóparton egy koronából félig kiemelkedő fegyveres ember látható, akinek sisakját fehér darutollas bokréta díszíti; jobbjában egy földbeszúrt piros végű lándzsát, balkezében pedig fölfelé nyújtva lövésre kész pisztolyt tart. A pajzs fölé egy zárt harcisisakot helyeztek, amelynek felső részét a felkelő nappal együtt egy csillag foglalja el. A sisak csúcsáról stb. Ennek emlékére előbb mondott Gyulai Jánosnak és mindkét nembeli összes örököseinek [ezt az oklevelet] adta és adományozta. Kelt a morvaországi Magyarbrodban, 1621. november 20-án. Bethlen Gábor címeres levele, 1621. nov. 20. Kiadva: GyO 441. old. Latin. Makk Ferenc fordítása. - A sarkadi vitézeknek nagy szerepük volt az 1636. évi szalontai csatában (erre 1. Implom: Gyula város, 78-81. old.), amikor Komis Zsigmond, I. Rákóczi György tábornoka legyőzte a fejedelemségre törő Bethlen Istvánt és az őt támogató török csapatokat. 1638-ban I. Rákóczi György erdélyi fejedelem személyesen is megfordult Sarkadon, ahol parancsára jelentősen megerősítették a várat. Minderre 1. Módy: Sarkad, 39-40. old. . 118 A XVI-XVIL századfordulóján még Trencsén megyében élt és nyert elli. Rudolf királytól címeres levelet annak az Omaszta családnak egyik őse, amelyik a XIX. században játszott jelentősebb szerepet Békés megye és kiváltképpen Békéscsaba történetében. Mi, II. Rudolf... jelen iratunk révén adjuk emlékezetül mindenkinek, akit illet, hogy mi - egyrészt bizonyos híveinknek: főpapoknak és báróknak Felségünk elé terjesztett legalázatosabb kérésére, másrészt pedig tekintetbe véve és megfontolva hívünknek, a nemesi anyától származó rozváci Omaszta (Omazta) Miklósnak hűségét és hűséges szolgálatait, melyeket nevezett egyrészt magyar királyságunk szent koronája, másrészt pedig Felségünk javára különböző időben és helyen hűségesen és állhatatosan tett és teljesített, s állítják, hogy a jövőben is tenni és teljesíteni kész; részben tehát ezért, részben pedig királyi kegyünk és bőkezűségünk folytán, mellyel elődeinknek, Magyarország egykori szent királyainak példájára az irántunk és a kereszténység iránt érdemeket szerzőket, 174