Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

Török Idők - 117. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nemesíti sarkadi Gyulai Jánost (Bethlen Gábor címeres levele, 1621)

tehát nyugodtak lehetünk, hogy Erdélyt bántatlanul hagyják. A fejedelem azonban Magyarországgal sem törődik kevésbé, mint Erdéllyel, ezért ha módjában lesz fékezni a törökök terveit, ezt nem fogja elmulasztani, hiszen ha a szomszéd ház ég, akkor ő is veszélyben van. Egyébként úgy vélem, hogy ennek a készülődésnek nincs más oka, mint a kóbor katonák portyázásai, amelyeknek szerintem semmi hasznuk sincs, az országnak pedig mindig nagy kárára vannak. Még nem vagyunk túl a veszélyen és nem ok nélkül tartunk ravaszságuktól, mert még most is napról napra több és több kézműves és építőmester (az ő nyelvükön: szarahora) jön és csak Gyulán többen vannak háromezernél. Ehhez járulnak ismét újabb és hasonló előkészületek, annyira, hogy egy nap és egy éjszaka alatt, vagy legfeljebb három nap alatt újjáépíthetik és katonákkal benépesíthetik a várat és azontúl nem egykönnyen lehet valami kárt okozni benne. Ilyen körülmények között jó volna, ha ti sem néznétek tétlenül ezeket. Az bizonyos, hogy a törökök megkísérlik a szarvasi vár újjáépítését. Soha máskor nem hoztak erre a vidékre annyi szarahorát, vagyis építőmestert, és mindenféle szerszámmal felszerelték őket. Sok jel mutatja, hogy készülődnek valamire, bár mi nem tudjuk, hogy mit terveznek. Kornis Zsigmond erdélyi főparancsnok levele Melith Péter szabolcsi főispánhoz és szatmári várkapitányhoz, 1638. Latin. Egykorú magyar fordítása kiadva: Prokopp Gyula: Gyula 1638ban. BÉ1972., 124. old. -Az erdélyi fejedelem ekkor I. Rákóczi György (1630-1648) volt, az új török vezéren pedig bizonyára a temesvári pasát kell érteni. A török gyengeségének nyilvánvaló jele, hogy a tizenötéves háborúban elpusztult szarvasi palánk helyreállítását illetően még 1645-ben is csak a tervezésnél tartottak (1. BO II. 226. old.), az erődítmény csak 1660-ra készült el. Sarkad történetére a XVI-XVH. század fordulóján 1. Módy György: A középkori fejlődés a XVII. sz. közepéig, Sarkad, 37-38. old. 117 A török kézen lévő Gyula és az Erdélyt szolgáló Sarkad évtizedeken át farkasszemet néztek egymással, mindennaposak voltak az összetűzések, zaklatások. E csetepaték megannyi lehetőséget biztosítottak a személyes bátorság kimutatására, a hű szolgálat teljesítésére. Csatári János és hasonló nevű fia közel négy évtizedre terjedő sarkadi kapitánysága alatt az erdélyi fejedelmek - előbb Bethlen Gábor, majd L Rákóczi György - több sarkadi vitéznek adományoztak nemességet. 1621-ben a gyulai származású, de Sarkadon katonáskodó János nyert címeres nemességet Bethlen Gábor kezéből. 173