Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

Török Idők - 115. A békési török palánk harcosainak létszáma (Török kincstári defter, 1626–1627) - 116. A Gyula körüli török csapatmozdulatok és a szarvasi palánk újjáépítésére vonatkozó török tervek (Komis Zsigmond levele, 1638)

és a török között kötött megállapodások papíron tartós fegyvernyugvást biztosítottak. S ha nagyszabású háborúskodásokra évtizedeken át nem is került sor, a helyi jellegű összecsapások nem szüneteltek. Vidékünkön egyaránt volt érdekeltsége a töröknek, a királyi Magyarországnak és Erdélynek, érthető tehát, ha minden csapatmozdulatot, várerődítési munkát éber szemmel és nem kis aggodalommal szemléltek az ellenfelek. Egy 1638. évi levél a töröknek Gyula körüli mozgolódásáról és a szarvasi palánk újjáépítésére vonatkozó török tervekről ad hírt. Kivonat nagyságos Kornis Zsigmond úrnak, az erdélyi fejedelem főgenerálisának a szatmári kapitányhoz írt leveléből: A törökök készülődéséről, ami felől Uraságod tőlem érdeklődik, a következőket írhatom. Nálunk is nem csekély riadalmat okozott, hogy ez az új vezér, aki nem csak tehetsége, hanem gazdag tapasztalata miatt is az elsők közé tartozik és szertelen indulatú férfi, hogy kedvében járjon urának, magának pedig hírnevet és megbecsülést szerezzen, az egész környékből összehívta a bégeket azzal az ürüggyel, hogy a leromlott gyulai várat kijavítsák. Már oly nagy a készülődésük, már annyi a kocsi és a sokféle építőanyag, hogy ennek a készületnek a harmadrésze is bőségesen elegendő volna a gyulai várnak nemcsak kijavítására, hanem az alapjától való felépítésére is. Értesültünk arról is, hogy az említett vezér a saját csapatával, személyesen is jelen akar lenni és nem elégszik meg Gyula felépítésével, hanem más erősségeket is újjá akar építeni, így azt is, melyet népiesen Szarvasnak neveznek. Ismerve ennek a vezérnek hatalmát és tekintélyét - úgy tudjuk ugyanis, hogy több éven át a török császár legfőbb vezére volt - alaposan tartottunk attól, hogy ügyességével vagy ravaszságával rászed bennünket, hiszen azért kezdett hozzá oly nagy erővel az említett erősségek gyors jókarba helyezéséhez, hogy valami eredményt is érjen el, különben bosszúságot okozna császárjának, ő maga pedig életét tenné kockára. Fejedelmünk tehát mindjárt kezdetben védekezni kívánt a veszedelemmel szemben és sürgősen bizalmas levelet küldött nekem, hogy semmi okot se adjunk a töröknek a támadásra, de ha mégis megkísérelné ellenséges szándékának végrehajtását, erőnkhöz képest ellentálljunk. Midőn a közeledő törökök látták, hogy a fejedelem gondosan őrzi országát és annak határait és kipróbált, harcrakész sereg áll rendelkezésére, úgy tettek, mintha csupán csak Gyulát akarnák kijavítani, amely a többi erősséggel együtt az ő területükön fekszik, tehát azt tehetik ott, amit akarnak. Felkerestek minket is úgy levelekkel, mint küldöttek által és tudatták, hogy nem ellenséges szándékkal jöttek, hanem csak a gyulai vár kijavítása végett. Ha pedig a szarvasi várat, valamint a többi erősséget is fel akarják építeni, ez nem tartozik az erdélyiekre, mert ezek nem az erdélyi, hanem a magyarországi részen vannak, így 172