Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

Török Idők - 111. A tatárok feldúlják a Körös-Maros közét (Baranyai Decsi János: A magyar dolgokról szóló kommentátorok könyvei, XVI. század utolsó évei)

az ő elért törvénye szerént elégíttesse meg azzal a kegyelmed jobbágyával, Pap Lászlóval az 65 forintról, ne kellessék ezután is többet utána fáradni, költeni, hogy valakit, kegyelmedhez tartozót ne kellessék bűntelen érte megtartani. Isten éltesse kegyelmedet! Datum Varadini, 12. die July anno domini 1584. [Kelt Váradon, július 12-én, az Úr 1584. évében.] Damjanus Eottweos [Ötvös Dámján] judex primarius ceterique jurati cives civitatis Waradiensis [főbíró és Várad városának többi esküdt polgára] Várad város tanácsának levele Kállay Jánoshoz, 1584. júl. 12. Kiadva: Szakály Ferenc: Gyula város XVI. századi sorsfordulóinak történetéhez, BÉ 1975., 217-218. old. Magyar (mai átírásban). - A levél címzettje, Kállay János egyaránt földesura volt a királyi Magyarországon fekvő Kállósemjénnek és a hódoltság területén lévő Kaszapernek is. Pap László példája is mutatja, hogy már a tizenötéves háború előtt megindult a hódoltsági terület pusztulása, elnéptelenedése: Pap László Kaszaperről Kállósemjénbe telepedett át. A levél keletkezésének körülményeit, kiváltképpen a feltartóztatás vagy megtartóztatás gyakorlatát részletesen elemzi Szakály Ferenc (uo. 218-224. old.). 111 A tizenötéves háború (1593-1606) eseményei közelről érintették megyénk területét is. 1595-ben az erdélyi hadak elfoglalták az addig török kézen lévő, Gyulával szomszédos Lippa és Jenő várakat. A gyulai szandzsák területe közvetlen veszélybe került. A török egyébként is válságosra fordult pozícióit tovább rontotta, hogy a Miksa főherceg vezette királyi sereg Szolnokig nyomult előre. Omer gyulai bég minden erejét Gyula védelmére kívánta igénybe venni, ezért 1595 októberében a szarvasi és a békési palánkot felégettette, hadfelszereléseit Gyulára vitette. Miksa katonái ilyenformán könnyedén keríthették - igaz, csak rövid időre - hatalmukba Szarvast és Békést. Gyula elfoglalása nem sikerült nekik, viszont - ellenséges területnek tekintve Gyula környékét - megyénk sok faluját lerombolták, nagy dúlást vittek véghez. A keresztény seregek által kezdett pusztítást 1596-ban a temesvári beglerbég segítségére jött tatár csapatok fo lytatták. .. .A tatárok, hogy rettegett megérkezésükkel mind az erdélyieket, mind a magyarokat megrémítenék, a Körös (Chrysio) és Maros közé zárt vidéket... a béke ürügye alatt hirtelen elpusztították, és a töröknek hódolt lakosokat részint levágván, részint rabláncra vervén, azon egész tartományt fő helyével, Békéssel (Bekesio) együtt kegyetlenül feldúlták... 168