Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

Török Idők - 112. A hajdúk felégetik Gyula városát (Szepsi Laczkó Máté krónikája, XVII. század első fele) - 113. Súlyos élelemhiány Gyulán (Kjátib Cselebi: Történetek, 1650-es évek)

Baranyai Decsi János: A magyar dolgokról szóló kommentárok könyvei, XVI. század utolsó évei. Kiadva: Monumenta Hungáriáé Historica. Második osztály: írók XVII., Toldy Ferenc: BaronyaiDecsi János Magyar históriája 1592-1598, Pest, 1866., 252-253. old. Latin. Karácsonyi János (Törökvilág Békésmegyében, 44. old.) fordítása. 112 Az 1596. évi tatár dúlás pusztításaitól megmenekült Sárrétet 1598-ban a Váradot ostromló törököket segítő tatárok pusztították el. 1600-ban a török területre mélyen benyomuló hajdúk Gyula városát dúlták fel. ...1600. 16. junii [június 16-án] a hajdúk Gyula városát meghágák, fölverek és megégetek, nagy gazdag nyereséget hozának; és valamint a tatár rablott vala Magyarországban, ugy kezdenek a hajdúk a törökkel bánni... Szepsi Laczkó Máté krónikája, XVII. század első fele. Kiadva: gróf Mikó Imre: Erdélyi történelmi adatok III., Kolozsvár, 1858., 38. old. Magyar. - A hajdúk általi pusztításra 1. Dankó Imre: A Körösköz-bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai 8-9.), Gyula, i959-> 63-64. old. A vár oltalma alatt Gyula városa hamar talpra állott. 1604-ben a hajdúk újra rettenetesen feldúlták a várost, a várat azonban ezúttal sem sikerült elfoglalniuk. L. Márki Sándor: A tizenötéves török háború történetéhez, Hadtörténelmi Közlemények, 1894., 483-484. old. 113 A tizenötéves háború megyénket is érintő pusztításai megtizedelték a lakosságot, falvakat söpörtek el a föld színéről, nagy területeket változtattak üres és elhagyatott pusztává. Jól mutatja ezt Kjátib Cselebi török történetíró (1600 körül-1658) 1598-ra szignált feljegyzése. .. .Élelem hiányában sovány búzavetéssel éltek, amitől a legtöbb katona megbetegedett és elhullott. Az említett vizeken az ágyúkat kötelekkel vontatva húzták át, s az öreg Murád pasa, ki ezen hadjárat alkalmával diárbekiri beglerbég volt s Szufi Szinán pasa és Mahmud pasa halebi berlerbég egyenként az igába bújtak és az ágyút húzták. Gyuláról Váradra három nap alatt mentek, most pedig tizenkét nap alatt ezer fáradtsággal jutottak el. Minden állomáshelyen a hidegtől, éhségtől, fáradtságtól néhány száz ember ott maradt. Gyula mezején Terjáki Haszán pasa kehájája, Iszkender bég jött rimánkodva 169