Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A török veszedelem torkában - 86. A gyulai uradalom jobbágyainak terhei (A gyulai uradalom urbáriuma, 1560 körül)

nak. Szent Mihály ünnepe körül hasonlóképpen o forint 50 dénárt adnak. Az Úr születése ünnepe körül jogosan adnak 1 csirkét és 3 kenyeret. Húsvét ünnepe körül 10 tojást és 2 bárányt. Kilencedet adnak a termésből, tudniillik búzát, ár­pát, zabot, kölest. Továbbá tartoznak adni 1 borjút a konyhára. Továbbá tartoznak 2 napot kaszálni, felrakni és elszállítani. Továbbá tartoz­nak felszántani búza alá 16 holdat. Hasonlóképpen tartoznak felszántani árpa alá 12 holdat. Továbbá tartoznak felszántani 12 holdat köles alá is. Továbbá tar­toznak fejenként a várhoz szállítani egy szekér fat. Továbbá tartoznak évenként kimérni 3 vagy 4 hordó bort. Békés (Bekes) királyi mezőváros Kispál (Kyspal) Balázs az 1560. évben a többi esküdtekkel együtt azt vallotta, hogy jog szerint tartoznak adni Szent György ünnepe körül minden egyes te­lekről 50 dénárt, továbbá Szent Mihály ünnepe körül hasonlóképpen 50 dénárt. Továbbá kilencedet tartoznak adni minden vetésből, búzát, árpát, zabot, kölest. Továbbá, amikor szükséges, a malmoknál tartoznak dolgozni azok helyreál­lításáért. Továbbá jog szerint tartoznak évenként 2 vagy 3 hordó bort kimérni, most pedig állandóan mérnek ki fbort] a jobbágyok nagy ellenkezése mellett. Továbbá korábban nem tartoztak adót adni disznók után. Továbbá nem tar­toztak élelmet adni a földesúri tiszteknek. Továbbá szerdán a 1 forintig terjedő bírság a bírónak jutott. Továbbá ott 10 kerekes malom van. Azok jövedelme évenként körülbelül 600 forintot tesz ki. Ott egy védett halászóvíz van, mely­nek termése a várhoz gyűlik be, nem egyszer 50 vagy 100 hordó is megtelik hallal halászat révén. Ott egy Bingel (Byngel) nevű tó van. A víz megáradása idején onnan a vár számára 200 forintnyi vagy azt meghaladó értékű halat fog­nak ki, most azonban teljesen kiszáradt. Továbbá van ott egy Fábiánfoka (Fa­bian foka) nevű, nagyon hosszú víz, melynek halászzsákmánya nagy bőségben a várhoz gyűlik. A gyulai uradalom urbáriuma, 1560 körül. Kiadva: Maksay Ferenc: Urbáriumok. XVI­XVII. század, 787., 788., 793. old. Latin. Kristó Gyula fordítása. - Az általános képet illetően 1. Maksay Ferenc Bevezetés-ét (uo. 9-48. old.). Éppen a gyulai uradalom 1525. évi és 1560 körül keletkezett urbáriumai kapcsán illusztrálta Pach Zsigmond Pál (A nyugat-európai és magyar­országi agrárfejlődés a XV-XVII. században, 155. old.) a robotmunka térhódítását a két határ­pont között lévő mintegy 3 5 év alatt. Elsősorban urbáriumokra támaszkodva vázolta fel a gyulai uradalom XVI. század közepi helyzetét Csipes Antal (A gyulai várbirtok XVI. századi gazdál­kodása, BÉ 1974., 228-238. old.). Az 1560 körül keletkezett sokféle összeírás-anyagot használta fel Bácskai Vera (A gyulai uradalom mezővárosai a XVI. században, 443-454. old.) arra, hogy kibontsa a mezővárosi fejlődés tendenciáit az 1520-as évek óta eltelt évtizedek alatt. 1560 táján Gyuláról már nem adnak számot sem az urbáriumok, sem a dézsmajegyzékek, mivel 1553 óta teljes adómentességet élvezett. A Békésre vonatkozó anyag elemzése kapcsán kiderült, hogy 129

Next

/
Thumbnails
Contents