Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A török veszedelem torkában - 86. A gyulai uradalom jobbágyainak terhei (A gyulai uradalom urbáriuma, 1560 körül)

nak. Szent Mihály ünnepe körül hasonlóképpen o forint 50 dénárt adnak. Az Úr születése ünnepe körül jogosan adnak 1 csirkét és 3 kenyeret. Húsvét ünnepe körül 10 tojást és 2 bárányt. Kilencedet adnak a termésből, tudniillik búzát, árpát, zabot, kölest. Továbbá tartoznak adni 1 borjút a konyhára. Továbbá tartoznak 2 napot kaszálni, felrakni és elszállítani. Továbbá tartoznak felszántani búza alá 16 holdat. Hasonlóképpen tartoznak felszántani árpa alá 12 holdat. Továbbá tartoznak felszántani 12 holdat köles alá is. Továbbá tartoznak fejenként a várhoz szállítani egy szekér fat. Továbbá tartoznak évenként kimérni 3 vagy 4 hordó bort. Békés (Bekes) királyi mezőváros Kispál (Kyspal) Balázs az 1560. évben a többi esküdtekkel együtt azt vallotta, hogy jog szerint tartoznak adni Szent György ünnepe körül minden egyes telekről 50 dénárt, továbbá Szent Mihály ünnepe körül hasonlóképpen 50 dénárt. Továbbá kilencedet tartoznak adni minden vetésből, búzát, árpát, zabot, kölest. Továbbá, amikor szükséges, a malmoknál tartoznak dolgozni azok helyreállításáért. Továbbá jog szerint tartoznak évenként 2 vagy 3 hordó bort kimérni, most pedig állandóan mérnek ki fbort] a jobbágyok nagy ellenkezése mellett. Továbbá korábban nem tartoztak adót adni disznók után. Továbbá nem tartoztak élelmet adni a földesúri tiszteknek. Továbbá szerdán a 1 forintig terjedő bírság a bírónak jutott. Továbbá ott 10 kerekes malom van. Azok jövedelme évenként körülbelül 600 forintot tesz ki. Ott egy védett halászóvíz van, melynek termése a várhoz gyűlik be, nem egyszer 50 vagy 100 hordó is megtelik hallal halászat révén. Ott egy Bingel (Byngel) nevű tó van. A víz megáradása idején onnan a vár számára 200 forintnyi vagy azt meghaladó értékű halat fognak ki, most azonban teljesen kiszáradt. Továbbá van ott egy Fábiánfoka (Fabian foka) nevű, nagyon hosszú víz, melynek halászzsákmánya nagy bőségben a várhoz gyűlik. A gyulai uradalom urbáriuma, 1560 körül. Kiadva: Maksay Ferenc: Urbáriumok. XVIXVII. század, 787., 788., 793. old. Latin. Kristó Gyula fordítása. - Az általános képet illetően 1. Maksay Ferenc Bevezetés-ét (uo. 9-48. old.). Éppen a gyulai uradalom 1525. évi és 1560 körül keletkezett urbáriumai kapcsán illusztrálta Pach Zsigmond Pál (A nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV-XVII. században, 155. old.) a robotmunka térhódítását a két határpont között lévő mintegy 3 5 év alatt. Elsősorban urbáriumokra támaszkodva vázolta fel a gyulai uradalom XVI. század közepi helyzetét Csipes Antal (A gyulai várbirtok XVI. századi gazdálkodása, BÉ 1974., 228-238. old.). Az 1560 körül keletkezett sokféle összeírás-anyagot használta fel Bácskai Vera (A gyulai uradalom mezővárosai a XVI. században, 443-454. old.) arra, hogy kibontsa a mezővárosi fejlődés tendenciáit az 1520-as évek óta eltelt évtizedek alatt. 1560 táján Gyuláról már nem adnak számot sem az urbáriumok, sem a dézsmajegyzékek, mivel 1553 óta teljes adómentességet élvezett. A Békésre vonatkozó anyag elemzése kapcsán kiderült, hogy 129