Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A török veszedelem torkában - 87. A török adólajstromba foglalt Békés megyei helységek (Török kincstári defter, 1557–1558)

1525-höz képest Békésen jelentősen megnőtt mind a kézművesek, mind az iparágak száma, előrehaladt az iparon belüli munkamegosztás. A békési kézművesek és kalmár-tőzsérek jó része mesterségéből tartotta fenn magát, nem volt már telke, és nem termelt gabonát. Nagy csapást jelentett a békésiekre robotmentességük elvesztése. Mivel egyéb terheket is viselniük kellett (kilencedet, tizedet adtak, ajándékokkal tartoztak a gyulai vár kapitányának stb.), jogi helyzetük közel került a jobbágyokéhoz. Az 1560-as évekre erősen megnőtt a Gyula és Békés közti jogi különbség. A kamara ekkor már csak Gyulát vette városszámba. Az 1561. évi urbárium Békést nem is nevezte oppidumnak. Békés - írja Bácskai Vera (uo. 454. old.) „e korban erősen háttérbe szorult a sokkal kedvezőbb feltételek között nyilván gyorsabban és szerencsésebben fejlődő Gyula mögött, mely ekkor már stratégiailag és gazdaságilag egyaránt elsőrendűen fontos központjává vált a Tiszántúl török fennhatóság alá nem tartozó részének." 87 Fenyegető veszélyt jelentett a megyére és Gyula várára nézve a mindinkább terjeszkedő török. A török becsapások számos fah at elnéptelenítettek, közülük azonban nem egy még a török veszedelem közvetlen szomszédságában is újratelepült. A török megszállta terület határain túl megjelentek a török adószedők, akik elkészítették saját adólajstromukat (defterüket), listába foglalva a felkeresett falvakat és azok lakóit. E települések általában véve még nem tartoztak török fennhatóság alá, így adóztatásuk sem járt többnyire sikerrel. Mindenesetre jelzi e defter az igényt arra, hogy a török katonai értelemben kiterjessze uralmát e területre, s fegyveres támogatás birtokában lehetősége nyíljék a falvakat rendszeres adóztatására. Az I55j-i$$8-ban készült defter a mai Békés megye területén fekvő legtöbb helységet tartalmazza, immár besorozva azokat a török közigazgatási rendszerbe, amelynek alapegységét a náhije, nagyobb átfogó intézményét pedig a szandzsák alkotta. I. Csanádi náhije... 21. Komlós falu, magyar, 9 ház... 61. Mezőhegyes új falu, szerb, 4 ház... IV. Aradi náhije... 47. Kunágota (Kun Ágota) falu: Benedik Borota, Radocsa Benedek, Komlós Gregor, Kun Imre, Monostor Albert, Boró Ambrus, Csőri István, Dimitri Lázár. 8 ház: 6 régi, 2 új... 53. Kovácsháza (Kovácsiház) falu: Mihál bíró, Bende Albert, Berjénös Márton, Kis László, Varga Gáspár, Halász István, Bende Lukács, Török András, stb. stb. 32 ház: 30 régi, 2 új... V. Békési náhije az aradi szandzsákban 1. Békés város, 200 ház, maktú. 130