Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A megye születése előtt - 3. Ajtony lázadása (Anonymus: A magyarok története, XIII. század eleje)

magyarság, Tudományos ismeretterjesztő sorozat 3., Bp., I953>, 53—55- old.) Váczy feltevésének igaza esetén a később kialakuló Békés megye területe a Gyula-törzs szállásterületének számítana. Ám semmi nem szól kényszerítő erővel amellett, hogy Konsztantínosz pontosan egy magyar törzs lakhelyét határozta volna meg. Sokkal természetesebb arra gondolni - kiváltképpen azért, mert Bizáncnak nem csupán a Gyula-törzzsel, hanem más magyar törzsekkel is volt kapcsolata -, hogy a görög szerző viszonylagos pontossággal csak ennyit ismert a magyarok X. század közepi szállásterületéből (vagyis éppen annak déli, Bizánchoz legközelebb eső részét), s ezt tekintette Magyarország egész szállásterületének. Váczy Péter (Gyula és Ajtony, 498. old.) érvként hozta fel állítása igaza mellett, hogy a mai Gyula város neve a Gyula-törzs itteni birtoklásának emléke lehet. Újabban Implom József (Gyula város, 22. old. 1. jegyz.) helyesen utalt arra, hogy Gyula településnek a X. századi Gyula vezér általi alapítását a település legkorábban (1313-ban) előforduló, keresztény jellegű Gyulamonostora neve megcáfolja. 3 A XI. század első évtizedeiben mindenesetre két törzsfő (Ajtony és Vata) osztozott a mai Békés megye területén. Lehet, hogy ezek elődei már a X. század közepén ugyanitt gyakoroltak fennhatóságot, de ez közvetlenül nem igazolható. Ajtony állítólagos ősének bolgár eredete arra utalhat, hogy a törzs korábban jó bolgár kapcsolatokkal rendelkezett. Amikor azonban 1003-1004-ben a bizánciak elfoglalták Észak-Bulgáriát, egyebek mellett a bulgáriai Bodony (azaz a Duna parti Vidin) várát is, Ajtony törzsének szállásterülete az Al-Duna vonalán közvetlenül a bizánci császársággal lett határos. Ajtony a bizánciak felé tájékozódott, az immár göröggé vált Vidinben vette fel a kereszténységet politikai érdekből. Bizánci támogatást élvezve számottevő uralmi bázist alakított ki, amelytől bizonyos államszerű ismérveket sem lehet megtagadni. Forrásaink egybehangzóan kiemelik, hogy a szintén a feudális állam kialakításán munkálkodó, ám a latin rítus szerinti kereszténységet terjesztő I. (Szent) István királlyal (997-1038) mindenben szembeszegült. Az eltérő orientációjú, de egyaránt saját hatalmuk kiterjesztését szorgalmazó uralmi központok között nyílt összecsapásra került sor. A legvalószínűbb keltezés szerint az 1020-as évek vége felé Ajtony fegyveresen alulmaradt Istvánnal szemben. .. .Azt a földet végül, amely a Maros folyótól egészen Orsova váráig terül el, egy bizonyos Gálád nevű vezér, aki Bodony várából jött, foglalta el a kunok segítségével. Az ő ivadékából született Ajtony, akit aztán jóval később, Szent István király idejében, Doboka fia Csanád, a király unoka-fitestvére Maros melletti várában megölt, mivelhogy az említett királynak minden dologban ellene szegült. Csanádnak az említett király a jó szolgálatért feleséget adott, és neki adományozta Ajtony várát összes tartozékaival egyetemben... 12