Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A megye születése előtt - 4. Ajtony hatalma (A nagyobbik Gellért-legenda, XIV. század vége)

Anonymus: A magyarok története, XIII. század eleje. Kiadva: SRH I. 49-50. old. Latin. Pais Dezső (Györffy György: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról

2 145. old.) fordítása. - Gálád vezér Györffy György (Krónikáink és a magyar őstörténet, 24-25. old.) szerint nem létezett személyiség, Anonymus koholmánya. A kunok szerepeltetése Szent István korát megelőzően - anakronizmus. A P. mesternél Csanád apjaként előforduló Doboka minden bizonynyal az észak-erdélyi Doboka megye névadója és első ispánja lehetett. Ajtony vára a Maros menti Marosvárott, a mai Csanádon volt. 4 .. .Azokban az időkben volt egy főúr Maros városában, név szerint Ajtony, igen nagy hatalmú, akit a görögök szertartása szerint Viddinben kereszteltek meg. Ez nagyon el volt telve vitézségével és hatalmával. Volt neki 7 felesége, éppen mert nem követte igazán a keresztény vallást. István királynak egyáltalán nem hódolt, elbizakodva vitézei és nemes urai sokaságában, akiken uralkodott. BetÖretlen lovaknak is nagy sokaságát mondta magáénak, azonfölül olyanoknak, amelyeket pásztorai a házaknál őriztek. Végtelen sok nyája is volt, amelyeknek megvoltak a maguk kijelölt pásztorai, ezenkívül birtokai és udvarházai, és a Maroson folyó sószállításoknak is ura volt, s ő állított ennek a folyónak a kikötőibe adószedőket és őröket, és mindent adó alá vetett. Hatalmát a görögöktől kapta, és a fent említett Maros városában monostort építtetett Keresztelő Szent János tiszteletére, abba ő nevezte ki az apátot a szerzetesekkel együtt, azoknak rendje és szertartása szerint. Ennek a férfiúnak ugyanis a Körös (Keres) folyótól az erdélyi részekig s Viddinig és Szörényig eső föld szolgált, s mindezt hatalma alatt tartotta... A nagyobbik Gellért-legenda, XIV. század vége. Kiadva: SRH II. 489-490. old. Latin. Fordítása: Lederer Emma (szerk.): Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. I. rész 1000-től 1526-ig, Bp., 1964., 361-362. old. - Ajtony megítélésére, uralmának államszerű vonásaira 1. Kulcsár Péter: A magyar államszervezés néhány problémája. István és Ajtony harca. Acta Universitatis Szegediensis, Sectio Historica III., Szeged, 1958., 27-35. old. Az Ajtony-domínium területi, földrajzi kiterjedését újabban Kristó Gyula (Megjegyzések az ún. „pogánylázadások" kora történetéhez, Acta Universitatis Szegedinensis de Attila József nominatae, Acta Historica XVIII., Szeged, 1965., 8-9. old.) körvonalazta. Eszerint valószínűnek tartható, hogy a jelenlegi Békés megye legdélibb sávja Ajtony fennhatósága alá tartozott. Az István-Aj to ny-háború kronológiájára 1. uo. 10-18. old. Ettől eltérő datálást ad Györffy György: István király és műve, Bp., 1977., 172-173. old. István és Ajtony seregeinek fegyveres összecsapását rekonstruálta és a királyi sereg mozgását térképvázlatokkal illusztrálta Szegfű László: Az Ajtony-monda, Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae, Acta Historica XL., Szeged, 1972., 16-18. old. 13