Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A török veszedelem torkában - 81. Gyulán szerzett ének elítéli a gonosz bűnöket (Békési Balázs deák: História Sodoma és Gomora veszödelmérül, 1559)

81 Gyulán a végvári karcok fegyverzaja közepette sem hallgatott a múzsa, sot éppen a gyulai parancsnokok, Mágocsi Gáspár és Bornemisza Benedek egymás elleni vádaskodásai, a várvédők közti egyenetlenségek bírták rá a Békésről származó Balázs deákot, hogy a bibliai história műfajának felhasználásával figyelmeztesse bűneikre és gonoszságaikra a gyulaiakat. Beszélek Ábrahám atyánknak dolgárul, A vígkedvű Izsák fogantatásárul, Sodorna, Gomora elsűlyedésérül, Lóth patriarkhának szabadulásárul... Immár megértsétek és meghallgassátok, Sodorna vészesén, kérlek, tanuljatok, Az nagy gonosz bűnben, kérlek, ne járjatok, Hogy az veszedelmet eltávoztassátok... Kétség nélkül elveszt mindent az úristen, Valakik élendnek nagy sok gonoszságban, Foglaljuk magunkat azért jó életben, Ábrahámmal leszünk nagy hosszú életben... Tudnunk ezt ki írta Gyula varasában Az üdő jártának ennyi folyásában, Ezer ötszáz ötvenkilencz esztendőben, Nevét megtaláljuk az versek fejében. Békési Balázs deák: História Sodorna és Gomora veszödelmérül, 1559. Kiadva: Régi magyar költők tára VI., XVI. századbeli magyar költők művei V., közzéteszi Szilády Áron, Bp., 1896., 265., 267., 269. old. Magyar. - A história „adatait" a versfők ekként hagyományozták ránk: BALAS DEIAK BEKESII ZERZE GIVDAN EZ ENEEKET. Kétségtelen, hogy GIVDA helyett GIVLA (azaz Gyula) szerepelhetett az eredeti szövegben. Bizonyosra vehető, hogy a história szerzője apja volt annak a Balázsdeák Mártonnak, aki az 1560-as évek első felében a gyulai várban vitézkedett, s szolgálataiért Mártont és rokonait Ferdinánd király 1563-ban nemességre emelte (1. uo. 384. old.). A bibliai história műfajára 1. A magyar irodalom története 1600-ig, szerk. Klaniczay Tibor. A magyar irodalom története L, Bp., 1964., 352-353. old. A 37 versszakból álló énekből mi négyet, a témakijelölést tartalmazó I., a gyulai eseményekre vonatkoztatható 17. és 35., valamint a megírás helyét és idejét feltüntető 37. versszakot közöljük. Már Szilády Áron arra a következtetésre jutott, hogy az idézett strófákból „gyenge intés 122