Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A török veszedelem torkában - 79. Mágocsi Gáspár gyulai várparancsnok a János Zsigmond-párti urak kastélyait dúlja (Mágocsi Gáspár levele, 1556)

nyira összeszorították, hogy szeme arcából kihullni látszott, ily módon kényszerítették a szerencsétlen embert vallomásra, ha esetleg valamit is a föld alá rejtett... Ezen kívül Horváth (Horwath) Bertalan oly nagy jogot formál magának, hogy nem fél bárkit is, akit csak akar, királyi felséged gyulai polgárai közül elfogatni, és ezt fogolyként tartja vagy kalodában vagy bilincsbe verve, és kényekedve szerint kifosztja... Végül ez a Horváth Bertalan megengedte, hogy Gyulán (Julae) a saját házában luteránus prédikátor hirdesse az igét, akik közül korábban soha senki még nem jött oda prédikálni... Castaldo tábornok levele I. Ferdinánd királyhoz Horváth Bertalan gyulai kapitány és a gyulai zsoldosok kegyetlenkedéseiről, 1553. jan. 27. Kiadva: GyO 198-199. old. Latin. Makk Ferenc fordítása. - Gyula környékén részint az állandó török beütések, részint a fizetetlen gyulai zsoldosok garázdálkodásai (1. Csánki Dezső: Hevesi Bornemisza Benedek gyulai kapitánysága, Évk. VIII., 98-99. old.) révén pusztulásnak, elnéptelenedésnek indultak a falvak, ami még tovább súlyosbította a végvári vitézek amúgy is nehéz helyzetét. A zsoldos katonákat a kényszerűség vitte rá a fosztogatásra. A gyulai vitézek lovasporryáira 1. Virágh Ferenc: Török hódoltság Gyula térségében 25-28. old. Békés megyében a reformáció az 1540-es években tovább terjedt, egyik első itteni propagátora Szegedi Kis István (1505-1572), a Krakkóban és Wittenbergben tanult protestáns prédikátor és író volt. Életútját Haan Lajos (Szegedi Kis István, Évk. III., 114-129. old.) vázolta fel. 79 Békés megye egyre nehezebb idők elé nézett Mind gyakoribbá váltak a török beütések, a fizetetlen zsoldosok kényszerű fosztogatásai mindjobban a termelőmunka gátjaivá váltak. Az amúgy is nehéz helyzetet még inkább súlyosbította az a tény, hogy 1556-han megyénkben erőre kapott Szapolyaifiának, János Zsigmondnak (1540-1571) a pártja. Erdély megyénkbeli hívei pozícióit javította a török közelsége és a Gyulával szomszédos Jenői várnak János Zsigmond oldalára állása. így esett meg, hogy 1556ban, a török veszedelem torkában, Mágocsi Gáspár gyulai várparancsnok nem a török seregek, hanem a János Zsigmond-párti megyei urak kastélyai ellen indította katonáit és fordította ágyúit. Midőn ő szent királyi felségének, kegyelmes uramnak bizonyos ügyekről írtam, méltónak véltem, hogy eme föld helyzetéről tekintetes és nagyságos uraságtokat is tájékoztassam. Ama jenői lázadók ez ideig nem tudták mérgüket kiönteni e vidékekre, kivéve Radák László jenői, pankotai és déznai várnagyot, 118