Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A török veszedelem torkában - 77. Bihari adórovó a gyulai vitézek pénztelenségéről, nyomoráról (Pesthy Ferenc jelentése, 1555) - 78. Gyulai zsoldosok kegyetlenkedése jobbágyokkal, luteránus prédikátor megjelenése Gyulán (Castaldo levele, 1553)

77 A gyulai zsoldosok pénztelensége nemcsak a vár zsoldoskatonáinak panaszaiban tűnik fel, hanem hangot kap azoknak az adórovóknak a jelentéseiben is, akiknek a végvári katonákat kellett volna fizetniük. ...A váradi püspök úr már régebben felségtek Gyula (Gywlae) várában lévő zsoldosaihoz és száz gyalogosához küldött, ezeket augusztus 28-án alaposan megszemléltem, de oly pénztelenek, hogy egyesek közülük még hadfelszerelésüket is kénytelenek voltak elzálogosítani, mivel öt hónapja semmi zsoldot nem kaptak, úgy hogy csak nagy nehezen bírtuk őket megnyugtatni, hogy tudniillik felségedtől rövidesen zsold fog érkezni számukra. De ha pénzt nem kapnak, szétmennek, minthogy a közeledő tél viszontagsága is fenyegeti őket, nélkülözik a fizetést, amiből ruhát és más szükséges holmit szerezhetnének maguknak a télre... Pesthy Ferenc bihari adórovó jelentése Miksa királyhoz, 1555. szept. 25. Kiadva: GyO 254. old. Latin. Makk Ferenc fordítása. - A kamara a gyulai zsoldosok fizetését a környező megyéktől befolyt adó összegéből igyekezett megoldani. Mivel ez az adójövedelem erősen ingadozott, s még magas összeg esetén is elégtelen volt a rendes és rendszeres zsoldfizetésre, mindennaposak a végvári katonák fizetetlenségéről szóló hírek. A jelentés készítőjének, Pesthy Ferencnek a felügyelője a zsold kifizetésében a váradi püspök, az alsó-magyarországi részek főkapitánya volt. A püspökről jegyezte meg Karácsonyi János (Békésvm. tört. I. 152. old.), hogy „maga is folytonosan pénzzavarokkal küzdött s így a pontos fizetésre nem valami nagy gondot fordíthatott." 78 A zsoldosok -fizetség híján - rákényszerültek, hogy erőszakkal szerezzék meg élelmüket, a fennmaradásukhoz, ruházatukhoz, fegyvereikhez szükséges pénzt. Ki-kicsapva a várból rajtaütöttek a török területeken (ezzel is a török iga alatt élő népeket sújtották), zsákmányszerzés céljából török csapatokat támadtak meg. Arra is találunk példát - és nem is kis számban -, amikor afizetetlen zsoldosok a végvárral szomszédos jobbágyfalvakra csaptak le, kegyetlenkedéseket követtek el. .. .Azután azt is, amit a nyomorult jobbágyok a föld alá rejtettek, igen nagy és hallatlan kegyetlenségek által a nyomorult jobbágyokból kiszedték; amikor ugyanis az elhagyatott falvakban valamely szerencsétlen földművesre találtak, annak fejét kötéllel szorosan körülkötözték, és egy közbehelyezett fával any117