Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A török veszedelem torkában - 76. A gyulai kapitányok zsoldhiányról és a vár elhanyagolt állapotáról panaszkodnak (Mágocsi Gáspár és társai levele, 1552)

pedig 8 hónapja szolgáltak, akiknek nagyságod semmiféle pénzt nem adott. Tudjuk, hogy bizonyos rosszakarónk nagyságodnak azt mondta, hogy mi itt haszontalan szolgák vagyunk, és hogy ebben a városban, valamint a vidéken nagy fosztogatást végeztünk. Bárki is legyen az, rosszul mondta, mert mi itt éjjel s nappal őfelsége városát és vidékét a leghűségesebben éberül őriztük. Ezéit kérjük nagyságodat, hogy azt az embert nagyságod méltóztassék nekünk megnevezni, mert mi készek vagyunk és mindig készek voltunk hűségesen szolgálni őfelségének, és az ilyen rágalom ellen mi őfelsége előtt és nagyságod előtt is el fogunk járni. Végül nagyságod emlékezhet, hogy őfelsége kapitánya gyakran írta nagyságodnak, hogy ez a város teljesen elhagyatott, gyalogosok nincsenek, az ellenség állandóan szinte közvetlen közelben leselkedik ránk. Tudja meg nagyságod, hogy mi ezt a várost lándzsával nem védhetjük meg. Nagyságod tudomására hozzuk, hogy ez a város nagy és elhagyatott, ha valami baj éri, mi nem vagyunk vádolhatók érte. Most viszont az itt állomásozó had egy alkalommal el akart távozni, de megkérleltük Őket azzal, hogy ha nagyságod levelünk keltezésétől számított két héten belül nem fizetne, akkor valamennyien el fogunk menni. Bővebben nem írunk és nem jelentünk nagyságodrak. Társainkból hármat választottunk ki: Ökrös Ferencet, Bölközi Mátét, Horvát (Horwat) Márkot. Nagyságodnak jó egészséget kívánunk a jövőre. Kelt Gyulán (Gywle), 1552. december 23-án. Mágocsi (Magochy) Gáspár, Kerecsényi (Kerecheni) András, Török (Thörök) János, Olcsarovics fOlchyarwit) Demeter, Horvát Ferenc, Brazay György. Mágocsi Gáspár és kapitánytársai levele Gastaldo tábornokhoz, 1552. dec. 23. Kiadva: GyO 197. old. Latin. Makk Ferenc fordítása. - A török térhódítását, az urak birtokvesztését igazolja Henyei István gyulai várparancsnoknak Castaldo tábornokhoz 1553. márc. 12-én intézett levele, amelyből egy részt mutatványképpen eredeti helyesírás szerint közlünk: „... kewnyorgok hogh te Nag. ez keeth falw kewzewl egyketh agya énnekem, kybol magamam syegetenem minden haznawal, ky nem syokath thezon, merth kychyen falwk. Az faluknak newe egyk Wary (Vári), az massik Keeteghaz (Kétegyháza). Meert énnekem eg haz yobagyom synchyen most, merth minden ewroksigometh es yozagomath az pogan birya..." (Kiadva: Fraknói Vilmos: Gyula várára vonatkozó magyar okmányok, Évk. IL, 112. old.). A végvárakkal kapcsolatban 1. Szegő Pál: Végváraink szervezete a török betelepedésétől a tizenötéves háború kezdetéig (1541-1593), Bp., 1911.; Takáts Sándor: Régi magyar kapitányok és generálisok, Bp., 1922., 3-10. old.; H. Balázs Éva-Makkai László (szerk.): Magyarország története 1526-1790. A késői feudalizmus korszaka (egyetemi tankönyv), Bp., 1962., 25-32. old.; Szántó Imre: A végvári rendszer kiépítése Magyarországon, Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae, Acta Historica XXXVIII., Szeged, 1971. 116