Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)

Az 1725. évi összeírás elemzése - Az összeírás a helytartótanács és az uralkodó előtt

A helytartótanács szeptember 25-én tartott ülésén a 2 biztos jelentését Palásti Ferenc tanácsosnak adta ki, hogy véleményét és javaslatát az ügy­ben a tanács elé terjessze. 83 Palásti Ferenc október 5-én már benyújtotta az előző napon kelt jelen­tését a helytartótanácsnak. 84 Nemcsak gyorsan dolgozott, hanem alapo­san is. Miután összefoglalta az ügynek a 2 biztos kiküldését megelőző fázisait, Összegezte a biztosok jelentésében foglaltakat is, kijavítva a lakosság szá­mának megállapításában elkövetett tévedésüket, és világosabban hatá­rozva meg Harrucker szerepét a telepítésekben, mint ahogyan a biztosok tették. Rámutatott arra, ami a biztosok jelentésében félreérthetően volt el­mondva, hogy t. i. Nemes-Kerekit, Berényt és Szarvast teljes egészében Harrucker telepítette, a saját kezdeményezéséből és költségére. Továbbá, hogy az utóbbi 2 év során Gyulára ő hozatott német telepeseket. Már az ő földesurasága idején, azaz 1719 után, jött néhány telepes Csabára és Tárcsára. A lakosság többi része még akkor települt, amikor nem Har­rucker volt a földesúr. Arra is rámutatott, amit a biztosok nem emeltek ki, hogy a megyében, amikor portáinak számát 12 és félről 20-ra emelték fel, már 1406 család lakott. Ezt úgy számította ki, hogy a biztosok által név szerint összeírt helybenmaradtak számához hozzáadta az ugyancsak név szerint összeírt elvándoroltak számát. A lényegre tapintva mutatott rá Palásti arra, hogy a megyei háziadóról, a megyei kiadások, a tisztviselői létszám indokolt, vagy indokolatlan vol­táról a 2 biztos mélyen hallgatott (altum silent), csupán annyit jegyeznek megy, hogy új, esetleg más megyéből való tisztviselők alkalmazása helyett jobbnak tartanák a mostaniak megtartását. Palásti ezután előadta véleményét, megtette javaslatait. Először szembeszállt Harruckernek és - nyilván az ő sugalmazására ­a megyebeli helységeknek azzal a nézetével, hogy a megye portáinak 12 és %-ről 20-ra történt felemelése, aránytalan és elviselhetetlen terhet rótt az adózókra. A 20 porta 7791 forintot és 51 krajcárt jelentett egy évre. Ebből azonban a megyében elszállásolt lovas és gyalogos katonaság ellá­tása fejében 2675 forint 30 krajcárt leszámítanak. Marad tehát 5116 fo­rint 21 krajcár, amit az adózóknak pénzben kell megfizetniük. Egy csa­ládra, amikor a portaszámot megemelték, évi 3 forint és 38 krajcár esett. Most, amikor az adózó családok száma csak 1042, 4 forint és 54 krajcár. 76

Next

/
Thumbnails
Contents