Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)
Az 1725. évi összeírás elemzése - Az összeírás a helytartótanács és az uralkodó előtt
Ez pedig, állapította meg Palásti, nem túl sok. A legtöbb megyére ennél viszonylagosan nagyobb teher esik a hadiadóból. Téves tehát az az állítás, vonta le megállapításából a következtetést Palásti, mintha a lakosság elvándorlásának a portaszám felemelése, a túlságosan magas hadiadó lenne a legfőbb oka. A következőkben Palásti kifejtette, hogy ő miben látja a jobbágyvándorlás fő okát. Mégpedig nem egyedül Békés megyében, hanem az egész országban. Békés megye ügyét, helyesen, nem egy megye ügyének, hanem országos ügy egy megyében való jelentkezésének fogta fel, és így foglalt állást vele kapcsolatban. A jobbágy vándorlásnak fő oka - fejtette ki az uralkodó nemesi osztályra oly jellemző nézetét, amely egyébként a 2 biztos nézetével is egyezett a szabadságra törekvő nép vele született állhatatlansága. 85 Ebből származik a közteher elhárításának csalfa és cseles módja 86 , az elvándorlás. Ha ezt valamilyen módon meg nem akadályozzák, sohasem lesz időtálló az öszszeírás, sohasem lesz szilárd a porták kiigazítása. A szabadon költözők vakmerően gyakorolt vészes szokásán 87 kell változtatni. Palásti, mielőtt a békési ügyre vonatkozó javaslatát megtette, előbb az egész országra kiterjedő javaslatait terjesztette elő. Érdemes megismerni őket, nem utolsósorban azért is, hogy lássuk, a területi, a helyi ügyeknek mindig van országos vonatkozásuk is, a regionális és a helytörténetírást éppolyan szoros szálak fűzik az országos történetíráshoz, mint emezt az egyetemes történet vizsgálatához. Palásti első javaslata azt tartalmazta, hogy a vándorló jobbágyot, még ha szabad költözésű is, a földesúr csak úgy fogadja be, ha szerződést köt vele, amelyben a jobbágy kötelezi magát arra, hogy helyben marad, azaz lemond a szabad költözés jogáról és örökös jobbággyá válik. Második javaslatában Palásti azt indítványozta, hogy az új telepes az adó és a földesúri szolgáltatások alól mentességet csak akkor kaphasson, ha a régi helyen, ahonnan jött, ilyen mentességet élvezett. Palásti harmadik javaslata azt tartalmazta, hogy a határmenti erődök parancsnokai akadályozzák meg a török uralom alatt lévő területekre a kivándorlást, és az elfogottakat szigorúan büntessék meg. Negyedik és ötödik javaslatában végül Palásti azt indítványozta, hogy az országhoz még vissza nem csatolt területekre való átköltözést is tiltani kell, mindazok büntetésével, akiknek ebben valamilyen szerepük volt. Eme országos vonatkozású javaslatok után Palásti Békés megyében a szerinte fölöslegesen felduzzasztott tisztviselői létszám és a vele járó 77
