Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)

Az 1725. évi összeírás elemzése - Az összeírás eredményeinek elemzése - Az állatállomány fejlődése 1717–1730 között

1717 1720 I. 1720 II. 1721 1725 1730 Kétegyháza 102 Öcsöd 48 59 48 45 160 276 Vésztő 80 57 72 38 255 143 Berény 74 Vári 13 81 78 24 70 90 Doboz 32 51 44 39 117 96 Gella (Gerla) 35 51 38 38 71 82 Szent-András 3 55 119 Nemes-Kereki 3 19 57 Fás 43 Összesen 1039 1272 1110 1029 2726 4664 Tehénállománya is mindvégig Békésnek volt a legnagyobb a megyében. Fejlődése azonban itt is elmaradt a megye átlaga mögött. 1725-ben több tehene volt, mint 1730-ban. Szeghalom 1717-ben és 1730-ban is a második helyen állott, fejlődése szintén a megyei átlag mögött maradt. A megyei átlag mögött maradt még Füzes-Gyarmat, Vésztő, Gerla, Doboz, Vári és Tárcsa is. Az átlagosnál gyorsabb volt Gyula, Körös-Ladány, Csaba és Öcsöd fejlődése. A következő táblázat a lóállomány alakulását mutatja. 1717 1720 I. 1720 II. 1721 1725 1730 Békés 113 118 90 101 194 384 Gyula 18 56 47 . 19 63 221 Csaba 12 20 23 31 98 122 Szeghalom 34 34 20 34 35 132 Füzes-Gyarmat 52 60 36 48 73 200 Körös-Ladány — — — — 5 22 Tárcsa 37 23 38 47 Szarvas 31 96 Gyoma 6 17 13 50 78 Kétegyháza 28 Öcsöd 28 30 24 15 88 156 Vésztő 4 4 2 2 11 33 67