Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)

Az 1725. évi összeírás elemzése - Az összeírás eredményeinek elemzése - Az állatállomány fejlődése 1717–1730 között

1717 1720 I. 1720 II. 1721 1725 1730 Berény 21, Vári 7 20 11 2 11 19 Doboz 20 25 26 14 29 37 Gella (Gerla) 16 18 10 9 14 26 Szent-András 2 32 73 Nemes-Kereki 4 14 30 Fás 23 Összesen 304 391 343 317 786 1748 Békés itt is mindvégig az élen járt, az átlagosnál kisebb mérvű fejlődéssel. Az 1717-ben második Füzes-Gyarmat 1730-ban a harmadik helyre szorult Gyula mögött, amelynek fejlődése a megyei átlagot jóval meghaladta. Sok lovat tartottak Öcsödön, amely 1717-ben és 1730-ban egyaránt a nagyedik helyen állott. Az 1717-ben harmadik Szeghalom fejlődése elmaradt a megyei átlagtól, 1730-ban az ötödik helyre szorult vissza. Csaba lóállománya az átlagosnál gyorsabban fejlődött, Dobozé, Gerláé, Várié, Tárcsáé, Szarvasé lassabban. Feltűnő, hogy Körös-Ladányban és Vésztőn alig tartottak lovat. A következő táblázat a juhállomány alakulását tükrözi. 1717 1720 I. 1720 II. 1721 1725 1730 Békés 6 26 10 34 217 657 Gyula — 20 50 20 243 540 Csaba • — 10 18 30 — 106 Szeghalom 40 172 170 193 265 619 Füzes-Gyarmat 167 150 170 66 256 290 Körös-Ladány — — — — 60 314 Tárcsa 20 — 10 176 Szarvas 86 245 Gyoma 25 160 150 187 462 Kétegyháza 242 Öcsöd 204 247 165 180 707 816 Vésztő 35 — — — 81 — 68