Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)

Az 1725. évi összeírás elemzése - Az összeírás eredményeinek elemzése - Az 1725. évi állatállomány

Gyéla (Gerla) 1 997 forint 2,43% Szent-András 1 562 1,90 Nemes-Kereki 658 0,80 Összesen 82 236 forint 100,00% Az állatállomány értéke szerinti helységsorrend sokban eltér a családok száma szerinti sorrendtől. Békés mindkét sorrendben kiemelkedően az első helyet foglalja el, csa­ládszám szerint 22,65, állatállomány szerint 25,26%-kal. Csaba a családszám szerint 9,69%-kal a második, állatállomány szerint azonban 6,93%-kal csak a hatodik. Gyula a családszám szerint 9,12%-kai a harmadik, állatállomány szerint 7,62%-kal a negyedik. Vésztő a családszám szerint 7,87%-kai a negyedik, állatállomány szerint 7,60%-kal az ötödik, tehát majdnem azonos helyen áll. Szeghalom a családszám szerint 7,68%-kal az ötödik, állatállomány sze­rint 9,12%-kal a második. Még nagyobb az eltérés Öcsödnél. Családszám szerint 4,41%-kal csak a kilencedik, állatállomány szerint 8,62%-kal a harmadik. A többi eltérés nem annyira szembeszökő. Az 5 utolsó helyet, azonos sorrendben, mindkét alapon Szarvas, Vári, Gerla, Szent-András és Ne­mes-Kereki foglalja el. Nem érdektelen megnézni, hogy az adókivetés miként igazodott a hely­ségek családszám és állatállomány szerinti adózó képességéhez. Azt látjuk, hogy inkább a családszámhoz igazodott, nem pedig az állat­állományhoz. A megyére kivetett 20 portának több mint a fele, 10 ésV 4 , a 3 legnépesebb helységre esett, Békésre 3 és %> Csabára 3 és V25 Gyulára 3. Békésre mind a családszám, mind az állatállomány alapján legalább két­szer nagyobb portaszámot kellett volna megállapítani, mint Csabára és Gyulára. A megyei háziadó kivetésénél ez így is történt. Szeghalomra és Öcsödre állatállománya alapján több portát lehetett volna megállapítani, mint 1 és ^i-et, illetve 1-et, ahogyan történt. Több más aránytalanság is megállapítható a kivetett adó és az állatállo­mányban tükröződő adózóképesség között. Erre azonban, miként látni fogjuk, sem az összeíró biztosok, sem a megye, sem a felső kormányható­ságok nem fordítottak figyelmet. Persze, az állatállomány megoszlása nemcsak a helységek között érde­kes, hanem legalább olyan tanulságos az egyes helységeken belül is. Ennek 60

Next

/
Thumbnails
Contents