Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)

Az 1725. évi összeírás elemzése - Az összeírás eredményeinek elemzése - Az állatállomány fejlődése 1717–1730 között

vizsgálatára nem vállalkoztam. A közölt összeírás bőven nyújt lehetőséget a legkülönbözőbb szempontú történeti statisztikai feldolgozásokra. Csak megemlítem, hogy az összeírt jobbágyok között nem egynek volt 8 igásökre. De jóval többen voltak az olyanok, akiknek egyetlen ökrük sem volt. A lakosság anyagi helyzete és a vándormozgalom között bizonyos összefüggés kétségtelenül volt. Nem volt véletlen, hogy a legnagyobb állatállományú Békésről viszonylag kevesen vándoroltak el. De az összefüggés nem volt törvényszerű, nem minden helységnél érvényesült. Szeghalomból és Öcsödről pl., ha állatállományukat nézzük, nem tudjuk megérteni, hogy miért vándorolt el a lakosságnak majdnem 40%-a. • Számbavéve a Békés megyéről 1715 és 1730 között készült adóösszeírásokat, láttuk, hogy egy részükben a megye állatállománya is össze van írva. Tanulságos ezeknek az összeírásoknak az állatállományra vonatkozó adatait összevetni az 1725-ös összeírás megfelelő adataival. Kiderül ily módon, hogy a megye állatállománya miként fejlődött. Az állatállományra vonatkozó adatok - az 1725-ös összeíráson kívül - az 1717-es, két 1720-as, az 1721-es és az egyik 1730-as összeírásban vannak. Vannak még az 1723-asban is, de ezt az összeírást most figyelmen kívül hagyom, mert nem az egész megyét tartalmazza. A megye állatállományát az alábbi táblázatok tüntetik fel. íjij-ben Ökör Tehén Ló Juh Disznó Méhkas Gyarmat (Füzes-Gyarmat) 123 147 52 167 100 11 Szeghalom 210 212 34 40 102 16 Vésztő 69 80 4 35 35 35 Körös-Ladány 72 78 — — 108 10 Békés 307 308 113 6 614 223 Gella 29 35 16 — 49 4 Csaba 12 20 12 — 12 3 Gyula 63 66 18 — 181 13 Vári 2 13 7 — 6 3 Doboz 8 32 20 — 87 25 Öcsöd 43 48 28 204 63 — Összesen 938 1039 304 452 1401 343