Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)
Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Az összeírások felhasználása Békés megye eddigi történeti irodalmában
számára vonatkozó adatait az 1720. évi országos összeírás megfelelő adataival vetette össze. Ismerte Acsády az általam most közölt 1725. évi összeírást, pontosabban annak első részét is. Közölte az összeírás összesítését, a megyei családfők számát illetően azonban tévesen. 22 Noha tévedései akadtak 23 , - de kinek nincsenek? - Acsády nemcsak a legtöbb 1715 és 1725 közötti összeírást ismerte a megye múltjával foglalkozó, a múlt század vége előtti történészek között, hanem az összeírások adatainak feldolgozásában és értékelésében is fölülmúlta őket, annak ellenére, hogy csupán egy tanulmányt szentelt a kérdésnek. A millénium körüli évek irodalmából említhetjük még a Körösi József által szerkesztett Megyei monográfiák II. kötetében 1895-ben megjelent összefoglalót Békés megye történetéről, amelyet Gaál Jenő írt. Ő az 1717. évi összeírás egyes adatait használta. 24 Amilyen gazdag volt Békés megye történetének irodalma a 19. század második, viszonylag olyan szegény a 20. század első felében. Veress Endre összeállította Gyula város oklevéltárát az 1300 és 1800 közötti időből, amelyet 1938-ban a város adott ki. 25 Ebben a testes kötetben a török uralom alól való felszabadulás utáni rész aránytalanul kicsiny. Benne van az 1715. évi országos összeírásnak Gyulára vonatkozó része 26 , a többi 1715 és 1730 közötti összeírásból azonban, amelyek Gyuláról nem kevésbé értékes adatokat tartalmaznak, nincsen semmi. Nem más a helyzet a feldolgozásoknál. Palatínus József a megye nemes családjairól írva 27 , az összeírásokban említett nemesekkel nem foglalkozott. Molnár Endre Békéscsaba népességének fejlődését vázolva 28 , Palugyai, Haan és Karácsonyi műveiből vesz át néhány adatot az újratelepülés évtizedeire vonatkozólag. Scher er Ferenc arra vállalkozott 1941-ben, hogy a megye társadalmának 1695 és 1848 közötti fejlődéséről nyújt tájékoztatást. 29 1715-ben, 1716ban, 1717-ben, 1720-ban, 1724-ben és 1725-ben adja meg a megyében lakó családok számát, egy összegben. 30 Nem jelzi, hogy 1724-es és 1725-ös adatait honnan veszi. A korábbiakat a korábbi irodalomból. A felszabadulás után az 1960-as évek második felétől kezdve lendül fel a megye múltjával foglalkozó kutatás, amelynek eredményei egymás után megjelenő kiadványokban kerülnek közlésre. Részben forráspublikációk, részben egyes helységek történetét feldolgozó monográfiák hozzák a fellendülés eredményeit. Döntő érdeme van ebben a Megyei Levéltárnak. 30
