Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)

Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Az összeírások felhasználása Békés megye eddigi történeti irodalmában

A Forráskiadványok a Békés megyei Levéltárból című sorozat 4. kötete Impiom József összeállításában, Szabó Ferenc szerkesztésében, 1694 és 1848 közötti forrásokat tartalmaz

31

. Noha mint olvasókönyv elsősorban közművelődési célzattal készült, tudományos igényességgel történt a források kiválogatása és közlése. Képviselve vannak a kötetben az 1715 és 1730 közötti összeírások is, természetesen csak szemelvényesen. Az 1715. évi országos összeírásból Gyulára és Dobozra vonatkozó részek kerültek az Olvasókönyvbe.

32 Az 1717. évi - az Olvasókönyv szerint 1716-ban készült - összeírás rovatainak helységek szerinti összesítését találjuk benne.

33 Említettük, hogy a Gyulán lakó adóköteles szerbeket az országos összeírok nem tudták számbavenni, mert a katonai hatóság megakadályozta. Az Olvasókönyvből megtudjuk, hogy 1717-ben Gyulán 13 szerb és 2 román családot írt össze a megye.

34 Megvan az Olvasókönyvben az az összeírás is, amelyet a helyi kamarai hatóság készített 1719-ben a megye 11 helységének, a gyulai uradalomnak az értékéről, Harrucker János György kielégítési kérelmével kapcsolatban

35

. Megtudjuk az Olvasókönyvből, hogy Békés megye 1724 májusában összeíratta a portaszám felemelése miatt elvándorolt jobbágyokat. Az öszszeírás szerint 155 család hagyta el a megyét.

36 Békésről 11 Gyarmatról 41 Gyomáról 10 Körös-Ladányból 20 Öcsödről 10 Szeghalomról 34 Tárcsáról 19 Váriból 10 Összesen 155 67 családról azt is összeírták, hogy hova vándorolt. Bihar megyébe 25 Borsod megyébe 1 Csongrád megyébe 4 31