Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)
Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Az összeírások felhasználása Békés megye eddigi történeti irodalmában
Karácsonyi János, aki 1896-ban, 3 kötetben, a megye mindmáig legteljesebb monográfiáját írta meg 16 , 2 összeírás adatait használta az 1715 és 1730 közötti másfél évtizedből, az 1715. évi országos és az 1717. évi megyei összeírásét. Ezeket sem minden helységnél. Közölt ugyan egyes helységekben lakó családok számáról adatokat más évekből is, így FüzesGyarmatnak 1722-ben 83 családját, Gyomának 1719-ben 27 viskóját, kb. 150 lakosát, Gyulának 1725-ben kb. 1000 lakosát, Várinak 1726-ban 32 családját, Tárcsának 1724-ben 30 családját, Szent-Andrásnak 1725ben 25 családját említette, ezek az adatok azonban nem összeírásokban szerepelnek. Karácsonyi behatóan tárgyalta 17 azt az ügyet is, amelynek kapcsán az általam most közölt 1725. évi összeírás készült, úgy tűnik azonban, hogy az összeírást nem ismerte. Ugyancsak foglalkozott az 1725. évi összeírással kapcsolatos üggyel, pontosabban annak már az összeírás utáni fejleményével, Éble Gábor is, 1895-ben megjelent genealógiai tanulmányában 18 . Az összeírást ő sem ismerte. Karácsonyival és Ebiével közel azonos időben írta tanulmányát Acsády Ignác Békés megye 1715-20-ban címen 19 . Acsády az 1715. és 1720. évi országos összeírások adatait dolgozta fel történeti statisztikai módszerrel. Mielőtt úttörő jelentőségű nagy munkája 20 megjelent, jelentette meg Békés megye viszonyairól a jelzett években írt tanulmányát. A tanulmány elsősorban a két országos összeírás feldolgozása, de említ más összeírásokat is, közölve belőlük adatokat, összevetve azokat az országos összeírások adataival. Hivatkozik az 1717. évi összeírásban szereplő 11 helységre és 573 családra. 21 Említi a Haan Lajos által is használt 1719. évi kamarai összeírást, amelyet földesúri összeírásnak nevez. Ennek pontos dátumát (1719. dec. 1.) is meghatározza, valamint őrzőhelyét is a Károlyi családi levéltárban. De más példány volt a kezében, mint Haanéban, mert míg Haan 333 családról beszél, Acsády 308 házhelyről és 434 háztartásról. Haan családai nyilván Acsády házhelyeinek feleltek meg, a háztartások számában pedig a közös házban élő rokon családok száma is benne volt. Használta Acsády azt az 1720 végén készült összeírást is, amelyről a fentiékben én is szóltam. Ő ezt az összeírást úrbéri célra készült földesúri összeírásnak mondta, amiben tévedett. A családok számát ő 582-ben adta meg, én 586-ban. Acsády ennek az összeírásnak a háztartások (családfők) 29
