Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. században - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 7. (Békéscsaba, 1976)

VI. fejezet. Összesített eredmények Békés megye XVI. századi gazdasági életéből

Ha Békés megye mai területét vesszük alapul, akkor a XVI. századi Zaránd megyéből 9, Csanádból 7 település juhállományát kell még hozzávennünk a2 előbbi adatainkhoz. Ha a tizedelés a teljes állomány után történt, akkor 4303; ha csak az évi szaporulat után, úgy 7745 állattal nő az előbbiekben ismertetett összlétszám. Ebben az időben a legnagyobb állománnyal a következő falvak rendelkeztek : Sajnos a sertések tenyésztéséről már kevésbé rendelkezünk pontos, az egész megyét még csak megközelítőleg is tartalmazó adatokkal. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy ezekből az állatokból csak a földesúr szedhetett dézsmát, az egyház nem, így nincsenek olyan összeírások, amelyek a megye állatállományának egészét tartalmaznák. Csak a gyulai uradalomhoz tartozó településekre vonatkozóan maradtak fenn összeírások, de ezekből sem tudunk a teljes állatállományra következtetni, mert több helyen pénzzel váltották meg a beadandó disznókat. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a megváltási ár egyáltalán nem volt egységes, ellenkezőleg, a legnagyobb változatosság figyelhető meg. Voltak falvak, ahol a jobbágyok egyáltalán nem fizettek pénzt, hanem az állatok számától függetlenül minden sertést tartó jobbágy 1-1 állatot szolgáltatott be. Az 1562-ből való disznódézsma-jegyzék szerint 21 faluban írtak össze beszolgáltatandó sertéseket. Hat faluban főként pénzt fizettek, de közülük háromban emellett beadtak egy-két disznót is. A többi 15 település lakói kivétel nélkül fejenként 1-1 állatot szolgáltattak be. Az 1563-ból származó jegyzék szerint 22 faluból adtak be disznókból dézsmát. A jegyzék 17 falu esetében feltünteti a sertéseket tenyésztő jobbágyok számát, továbbá azt, hogy összesen mennyi állatból állt egy-egy falu állománya. A IV. fejezetünkben ismertettük a fenti összeírások összesítő adatait, így ettől itt most eltekintünk. Mivel forrásunk megyei szempontból igen hiányos, ezért a megyei sertésállomány csak becsléssel számítható ki. Az 1563. évi jegyzék szerint 541 jobbágynak összesen 2260 sertése volt, tehát durván 4 sertés esett egy családra. Békés megye XVI. századi területén mintegy 3000 családot feltételezve a megye sertésállománya 12 000 darab körül mozgott. Ebben az időben a legtöbb sertést az alábbi falvakban tartották:

12 Décse Békés Szentandrás Ege Királyság Gyúr Káka Mágor 2631 2039 2010 1864 1859 1746 1474 1366 Décse Bánhegyes Gyúr Eperjes Bánkuta 512 320 205 196 188